A legjobb kriptovaluta tárolási megoldások valójában a legjobb Bitcoin tárolási megoldások, mivel egyetlen valóban decentralizált, cenzúraálló, matematikailag korlátozott digitális pénz létezik: a Bitcoin. Ebben a cikkben a Bitcoin tárolási megoldásait mutatjuk be részletesen – a kezdő szintű mobil tárcáktól a professzionális hardveres és multisig megoldásokig. Megtanulhatod, hogyan őrizd biztonságosan a bitcoinodat, hogyan légy a saját bankod, és mi az a „Not your keys, not your coins” alapelv, ami minden bitcoiner életének központi gondolata. A cikk a HUSZONEGY podcast epizódjaiban elhangzott tapasztalatokra, gyakorlati tanácsokra és a magyar Bitcoin közösség évek óta gyűjtött tudására épül.

Bitcoin Mentor

A legjobb kriptovaluta tárolási megoldások

A legjobb kriptovaluta tárolási megoldások valójában a legjobb Bitcoin tárolási megoldások, mivel egyetlen valóban decentralizált, cenzú...

Interjú - @jack mallers a Twenty One Capital alapítója a Bitcoin ökoszisztémáról és az XXI New York-i Tőzsdei listázásáról — A Twenty One Bitcoin cég ma kezdte meg a kereskedést a New York-i Tőzsdén az XXI ticker alatt. Ez újabb fontos lépés a Bitcoin mainstream pénzügyek felé vezető útján. Itt van velünk a Twenty One társalapítója és vezérigazgatója, Jack Mallers. Jack, üdvözöllek a New York-i Tőzsdén. — Szia! Köszönöm a meghívást. Hogy vagy? — Jól, köszi. És a te napod hogy telt? — Remekül, köszönöm. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Valahogy úgy érzem, a Bitcoin végre megérkezett. Egy olyan alapító csapatnak, amelyik már több mint tíz éve benne van a Bitcoinban, ez igazán jó érzés. Hosszú út vezetett az apám pincéjétől a New York-i Tőzsdeig. — És biztos nagy élmény nyilvános cégként debütálni a New York-i Tőzsdén. — Naná. Pont ezt akarjuk felépíteni: megbízható nagyvállalati hitelességet startupos növekedési potenciállal. Mi szeretnénk a legjobb befektetési eszköz lenni a tőkepiacok számára, hogy bekapcsolódjanak a Bitcoin sztoriba. Ehhez nyilván kell a tőzsdei jelenlét is, és örülünk, hogy ma ez megvalósult. Régóta várjuk már, hogy végre pályára léphessünk – ma végre játszhatunk, és nagyon izgatottak vagyunk. — Rendben, akkor kezdjük az alapokkal: mi is az a Twenty One? — Egy Bitcoin cég. Ez a szlogenünk, egyszerű és elegáns, de közben elég egyedi is. A spektrum egyik végén ott vannak a Coinbase-ek, Robinhoodok, Krakenek – ezek nem Bitcoin cégek (nem bántani akarom őket), hanem kriptocégek, vagy spekulációs platformok, részvények, fogadások stb. A másik végén pedig ott a MicroStrategy, ami ugyan a Bitcoinra fókuszál, de nincs igazi Bitcoin-központú cash flow-ja, magas haszonkulcsú, gyorsan növekvő termékei, amelyek végigviszik a szektort a hagyományos pénzügyek átalakításán. Én és a társalapítóim több mint tíz éve vagyunk a Bitcoinban. Egyszer csak feltettük a kérdést: tényleg nincs senki, aki a kettő között lenne? Aki egyszerre halmozza a Bitcoint, amennyit csak bír (mert ez volt a legjobb dolog, amit valaha birtokolhattál), ÉS épít rá hasznos, pénzügyi szolgáltatásokat, magas hasznot hozó, gyorsan növekvő, profittermelő termékeket? Meglepődtünk: ilyen tiszta Bitcoin cég nincs a nyilvános piacokon. Vannak kriptocégek, fogadási platformok, tartalékkezelő vállalatok – mi egyik sem vagyunk. Mi egy Bitcoin cég vagyunk, és ez alapvetően megkülönböztet minket. — Hangsúlyoztad, hogy nem tartalékkezelő vállalat vagytok, hanem ahogy említetted, ti egy Bitcoin operatív cég vagytok. Tudsz beszélni arról, milyen termékeket és szolgáltatásokat terveztek bevezetni a Bitcoin támogatására? — Elsősorban pénzügyi szolgáltatóként érdemes ránk gondolni. A Coinbase vagy Robinhood-féle cégek a spekulációból élnek – ami teljesen rendben van. Amikor ekkora valuta leértékelődés, fiskális deficit és pénznyomtatás van, mindannyian spekulánsok vagyunk, akár tudjuk, akár nem. De az ő modelljükhöz rengeteg coin és token listázása tartozik, meg mindenféle hiperfinancializált piacok – ki nyeri a Super Bowlt satöbbi. Mi teljesen más úton járunk. Nálunk a pénzügyi szolgáltatás azt jelenti: ki épít hitel- és kölcsöntermékeket Bitcoinra? Ki csinál intézményi szintű brókerkedést és kereskedést Bitcoin-alapon? Hogyan tudják az emberek hétköznapi életüket finanszírozni egy olyan eszközosztályra építve, ami most 2 billió dolláros, de mi 200 billióra saccoljuk? Ez a mi fókuszunk. A hitelezési piacra például hamarosan belépünk. Ez gyökeresen különbözik attól, hogy az ügyfelet spekulációra ösztönözzük – mi arra bátorítjuk őket, hogy valóban használják a Bitcoint. Kezdetben főleg az intézményi szegmensben, hasznos szolgáltatásokkal. — Úgy érzem, már kitérünk rá, de a Twenty One küldetése a Bitcoin előmozdítása. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? — Azt gondoljuk, a Bitcoin a valaha kitalált legjobb eszköz az emberiség történetének előrelendítésére. Tudom, őrülten hangzik, de én mélyen hiszek benne. Figyu, a pénz az időnk és energiánk absztrakt formája. Elmész dolgozni, ingázol, áldozatokat hozol, megcsinálod, amit a főnököd mond, még ha nem is akarod. Cserébe kapsz pénzt, ugye? Azt pedig arra használod, hogy megőrizd a létrehozott értéket, aztán később élelemre, lakásra, nyaralásra, esküvőre, bármire költsd. Ez létfontosságú egy működő társadalomban. Mi úgy látjuk, hogy a pénz alapjaiban el van cseszve. A mi küldetésünk: ha megjavítjuk a pénzt, megjavítjuk a világot is. Szerintünk a világ legnehezebb problémáinak legalább a felét meg tudjuk vele oldani. A Bitcoin a legjobb eszköz ehhez a változáshoz. Mi kizárólag arra koncentrálunk, hogy növekedjen az elfogadása, a használata és a társadalomban betöltött szerepe. Úgy éreztük, ez hiányzik a piacról. Satoshi Nakamoto és a Bitcoin elindított egy teljesen új gondolatot: lehet jobb pénzünk, ami tényleg az embereket szolgálja. Nem láttunk sok céget, ami ezt a konkrét ötletet viszi előre Bitcoin-fókusszal, és közben lehetőséget ad a befektetőknek, hogy tiszta módon részt vegyenek benne – kripto-zaj, egyéb altcoinok vagy túlméretezett tőkeáttétel nélkül. — És miért pont a Bitcoin? — A Bitcoin pénz. Az Ethereum, a Dogecoin, a Solana, a Pinkcoin, a Jackcoin, a Lalacoin - ezek nem pénz. Ezek technológiák. Szerintem az Ethereum és a Solana inkább hasonló az Amazonhoz vagy a Teslához. Van DeFi, van NFT, vannak használati esetek, egyik gyorsabb, másik ez vagy az. A Bitcoin viszont egyszerűen azért versenyez, hogy hogyan tároljuk a vagyonunkat, az erőfeszítésünket, a munkánkat. Mi szerintünk ez egy 200–500 billió dolláros piac. Az emberiség elképesztő értéket teremtett produktív munkával, és kell egy módja ennek az értéknek a megőrzésére. A Bitcoin egyedülálló módon az amerikai dollárral, más fiat valutákkal és az arannyal versenyez – nem az Apple-lel vagy az Amazonnal. Hiába már most óriási, szerintünk még százszorosa lehet. Ezért vagyunk ilyen fókuszáltak: mi látjuk az erdőt a fák mögött. A többi kriptót érdekes, rövid távú tech-játéknak tartjuk, a Bitcoint viszont monumentális változásnak abban, ahogy az emberek koordinálják és cserélik az értéket. — Amikor leültünk, azt mondtad, bármit kérdezhetek. Mennyire fontos az átláthatóság a küldetésetekben? — Kulcsfontosságú. Figyu, szerintem a tőkepiacok hamarosan megismernek engem mint nyilvános cég vezetőjét – és látni fogják, hogy más vagyok. Fiatal vagyok, de közben merészek is, nem félünk, szenvedélyesek és rettentően meggyőződésesek vagyunk. Ennek része, hogy szinte túlzottan átláthatóak vagyunk, mert úgy látjuk, a világ éhezik az igazi őszinteségre és átláthatóságra. Senki nem akar még egy politikust. Senki nem akar még egy öltönyös vállalatvezetőt barna cipőben, aki azt mondja, amit mindenki hallani akar. Az emberek átláthatóságot, hitelességet, kapcsolódást, változást és valódit akarnak. Mi részben ezt hozzuk. A Bitcoin lehetővé teszi, hogy olyan pénzügyi termékeket és üzletet építsünk, ami jóval átláthatóbb, mint bármi, amit a hagyományos piacok valaha láttak. Mi ebbe az irányba megyünk teljes gőzzel, mert hisszük, hogy a világ tényleg ki van éhezve arra, amit a Bitcoin képvisel. Bitcoin cégként kötelességünknek érezzük, hogy ezeket az értékeket maximálisan képviseljük és odaadjuk a világnak. — A Bitcoin mindenkinek való? — Abszolút, a Bitcoin mindenkinek való. Remélhetőleg a Twenty One éppen ezt fogja bizonyítani, hogy bárki, aki használni akarja, hatalmas értéket találhat a Bitcoinban. — Ki az ideális befektetőtök? — Mi szeretnénk a legjobb eszköz lenni ahhoz, hogy valaki részt vegyen a Bitcoin sztoriban. Ismét: ez a kombináció – megbízható nagyvállalati hitelesség startupos növekedési potenciállal. Nyilvános cég vagyunk, mögöttünk olyan nevek állnak, mint a SoftBank és a Tether – hatalmas tőke, tapasztalat, kivitelezési erő. Nem csak arról van szó, hogy „vegyek Bitcoint magam, vagy adjam a pénzem a Twenty One-nak, hogy ők vegyenek?”. Mi termékeket építünk, cash flow-t generálunk. Tehát aki egy üzletbe fektetve akar részesülni a Bitcoin jövőjéből és abból, amit a világért tehet – annak mi szeretnénk a választása lenni. — Az elmúlt években egyre nagyobb mainstream elfogadást látunk a Bitcoin körül. Mit gondolsz a hagyományos pénzügyek és a Bitcoin találkozásáról? — Sok szempontból a Bitcoin már megérkezett. Itt ülünk a New York-i Tőzsdén. A Cantor volt a banki partnerünk. Láttuk, hogy a JP Morgan Chase is indít termékeket. A történet lényege: a Bitcoint nem ilyen szobákba, nem ilyen médiamegjelenésekre, nem ilyen ceremóniákra tervezték. Mégis itt van. Hiába próbálták útját állni, hazudozni róla, betiltani, elpusztítani – túlélte. Azért, mert működik. Azért, mert értékes. Kiállta az idő próbáját. A világ most már látja: ez egy közszolgáltatás mindenki számára. Larry Fink a BlackRocknál éppúgy részesülhet belőle, mint az unokatestvérem. Mindannyiunkat ugyanarra a pályára állít. Az emberek kezdik értékelni ezt. Nem kell tőle félni. A bankrendszert talán váratlanul érte, hogy létezhet monetáris rendszer az ő engedélyük nélkül – de ezen már túl vagyunk. Elfogadtuk közjónak, és kiállta a próbát. Új fejezet ez egy alapvető pillanatban: jó dolog, semleges dolog, közszolgáltatás. Örülök neki – az apám pincéjétől a New York-i Tőzsdeig jutottunk –, és nagyon büszke vagyok a közösségre. — Ha valaki többet akar megtudni a Bitcoinról, esetleg befektetni, mi a legjobb út az önképzéshez? — Rengeteg jó könyv van – például A Bitcoin Standard fenomenális. De az üzenetem mindenkihez: végezz saját kutatást és légy kíváncsi! A bőség korában élünk, ami baromi klassz dolog. Micsoda áldás most élni és részt venni az emberi történetben a Bitcoinon és az AI-n keresztül! Ha tanulni akarsz a Bitcoinról, csak előveszed a telefont – ami tulajdonképpen egy zsebben hordott szuperszámítógép –, felteszel neki bármit, és már válaszol is. Legyél kíváncsi, kutass saját magad, kérdőjelezd meg a status quót. Minden nagy, diszruptív ötletet egykor ignoráltak éppen azok, akiktől azt hitted, hogy nekik van igazuk. Arra bátorítok mindenkit, hogy tegyen fel kérdéseket. A Bitcoin legalább oktatási eszköz is: arra kényszerít, hogy végiggondold, mi is valójában a pénz és mik a piacok. Az információ mindenütt ott van körülötted. De ha könyvet akarsz, akkor A Bitcoin Standardot ajánlom. — Rendben. Jack Mallers, a Twenty One társalapítója és vezérigazgatója – még egyszer gratulálunk, és köszönjük, hogy itt voltál velünk a New York-i Tőzsdén! — Köszönöm a meghívást, srácok!

Jack Mallers e heti podcastját az Egyesült Államok 2025 novemberében publikált Nemzeti Biztonsági Stratégiájával kezdi, amely rendkívüli beismeréseket tartalmaz. A dokumentum a hidegháború vége utáni amerikai külpolitikát kritizálja. A stratégiai dokumentum így fogalmaz: "A hidegháború vége után az amerikai külpolitikai elit meggyőzte magát arról, hogy a teljes világ folyamatos amerikai dominanciája országunk legjobb érdekét szolgálja. Elitjeink azonban súlyosan rosszul számoltak. Túlbecsülték Amerika hajlandóságát arra, hogy olyan globális terheket viseljen, amelyekkel az amerikai nép nem látott kapcsolatot a nemzeti érdekekkel." Jack szerint ez beismerése annak, hogy az elitek évtizedeken keresztül hibáztak, kizsákmányolták az embereket, a jövőt és a következő generációkat. Ez nem csupán a demokraták vagy Biden adminisztrációjának beismerése - ez az évtizedeken át tartó elituralom hibája, amely a háborút, a költekezést és az eladósodást helyezte előtérbe. A dokumentum így folytatja: "Óriási mértékben félrevezetett és destruktív fogadásokat tettek a globalizmusra és az úgynevezett szabadkereskedelemre, amely kiüresítette azt a középosztályt és az ipari bázist, amelyen az amerikai gazdasági és katonai fölény alapult." Jack elmagyarázza, hogy a pénznyomtatás hogyan üresíti ki a középosztályt. Amikor pénzt nyomtatnak, a valutát birtoklóktól lopnak a hígítás révén - több dollárt hoznak létre, ezzel felhígítva a dollártulajdonosok vagyonát. A pénznyomtatás elkerülhetetlenül növeli a befektetési eszközök árát. Így az eszköztulajdonosok folyamatosan gazdagabbak lesznek anélkül, hogy időt és energiát kellene befektetniük, miközben azok, akiknek még nincs házuk, Bitcoinjuk vagy részvényportfóliójuk, folyamatosan szegényebbek lesznek. Jack egy háromszintes épület hasonlatával érzékelteti: a földszinten van a hall, a harmadik emeleten a penthouse. Ha megszüntetjük a második emeletet (a középosztályt), az első emeletről nem lehet feljutni a penthouse-ba, és a penthouse-ból sem lehet visszajutni a hallba. A középosztály teszi lehetővé, hogy a társadalom működjön, ez teremti meg az innovációt, és itt pusztulnak el azok a kiváltságos elitek, akik már nem termelnek értéket a társadalomnak. Az Egyesült Államok három választási lehetősége Jack szerint az USA-nak három lehetősége van, és mindhárom forgatókönyvben a dollár veszít: 1. A kötvénypiac feláldozása (megszorítás) Ez azt jelenti, hogy a kötvénypiac összeomlik, majd az amerikai kormány is, mert hitelezőkre van szüksége, mivel nem nyereséges. Ez egy természetes reset lenne - hasonlóan a nagy gazdasági világválsághoz. Az előnye, hogy utána az amerikai történelem néhány legnagyszerűbb éve következett, mert szilárd alapokra, alapelvekre és szabad piacokra épült minden. 2. A valuta feláldozása (infláció) Egyszerűen szólva ez infláció. A valuta feláldozása azt jelenti, hogy a valutáért nem lehet annyi dolgot vásárolni, mint korábban. Kevesebb élelem, kevesebb lakhatás, kevesebb szabadság, kevesebb gyermek, alacsonyabb várható élettartam. Mindenből kevesebb. Az életminőség romlik. 3. Hagyni, hogy Kína vegye át a hatalmat Ebben az esetben próbálsz ragaszkodni a kötvénypiachoz és a valutához, ameddig csak lehet, de országként viccé válsz. Nem tudsz saját dolgokat előállítani, nem hozhatod meg saját döntéseidet, nem védheted meg magadat vagy szövetségeseidet. Kína folytatja dominanciáját. Ez vonatkozik a mesterséges intelligenciára is - ebben az esetben Kína lesz a világ gyára, katonai hatalma és AI vezető ereje. Az adósság és a GDP viszonya Jack - Luke Gromen elemzésére hivatkozva - bemutatja, hogy az államadósság a GDP százalékában mért mutatója hogyan alakult az évtizedek során. A II. világháború alatt ez az arány 120%-ra emelkedett, majd 1950-ig jelentősen csökkent. Ezt hogyan érték el? A Fed mérlegfőösszege ebben az időszakban tízszeresére nőtt, hatalmas pénznyomtatás történt, és rendkívüli infláció volt. Most ismét 120%-on állunk, ami világháborús szinteket jelent. Jack szerint az USA most beismerte, hogy hibázott, de még nem kezdte el orvosolni a problémát. Az adósság még mindig 120%-on áll. Kína dominanciája Jack bemutat egy példát a kínai termelési kapacitásra: egy népszerű technológiai youtuber értékel egy kínai elektromos autót, amely szerinte jelentősen jobb és olcsóbb a nyugati versenytársainál - körülbelül 40 000 dollárért. Kína helyben állítja elő az összes alkatrészt, nem kell importálnia azokat. Olcsó munkaerővel rendelkezik. Kína produktív és termel. Persze egy fontos kikötéssel: ezt a növekedési szintet egy igen gyenge valutával támogatják, ami rendkívül olcsóvá teszi a munkaerőt. Jack szerint a Nyugat versus Kelet (valójában USA versus Kína) csata az internet versus Kína csatájává fog alakulni. A jövő csatája az olyan dolgok, mint az internet, a Bitcoin és a mesterséges intelligencia versus a Kínai Kommunista Párt között fog zajlani. Te melyik oldalt választanád? Amelyiknek van szólásszabadsága, tulajdonjogai, szabad piacai és átláthatósága, vagy annak, amelyet egy autoritárius állam irányít? Kína olcsóbban és jobban termel, mint a Nyugat. A kínai folyószámla-többlet a globális GDP százalékában mért előrejelzések szerint megduplázódik a 2008-as pénzügyi válság során elért korábbi csúcshoz képest. Kína exportvolumene exponenciálisan nő, miközben az importja csökken - önellátóak, ők a világ gyára. A Fed "technikai vásárlása" Jack elmagyarázza, hogy a Fed elkezdte a "tartalék-kezelési vásárlási műveleteket" (Reserve Management Purchases), ami havonta 40 milliárd dollár értékű kincstárjegy vásárlását jelenti. Ez december 12-én kezdődött. A Fed azt állítja, hogy ez nem mennyiségi lazítás (Quantitative Easing, QE), mert csak rövid lejáratú értékpapírokat vásárolnak, nem hosszú távúakat. Jack szerint azonban ez teljesen egyértelműen mennyiségi lazítás, mert az eredménye az, hogy pénzt nyomtatnak az amerikai kormány finanszírozására. Jack szerint a Fed azért nem nevezheti mennyiségi lazításnak, mert már mindenki tudja, mi az a QE. Új neveket és módszereket kell kitalálniuk, amelyeket az emberek lehetőleg nem ismernek fel QE-ként, különben a közvélemény rájönne, hogy valójában épp a vásárlóerejüktől fosztják meg őket. Trump és a kamatok Jack bemutatja Trump kijelentéseit a kamatokról. Az amerikai kormány havonta 88 milliárd dollárt költ kamatfizetésre. Szorozd meg ezt tizenkettővel - ez több mint ezer milliárd dollár kamatköltség évente. A magas kamatok most hivatalosan nem csupán republikánus versus demokrata, vagy Trump versus valaki más ügye. Egzisztenciális fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára. Az USA nem engedheti meg magának ezt - ez le fogja rombolni a birodalmat. Trump egy interjúban így nyilatkozott: "Vissza fogunk térni a régi időkhöz. Amikor nagyszerű eredményeket jelentünk be, az nem azt jelenti, hogy emelni fogjuk a kamatokat és megpróbáljuk elfojtani a növekedést. Azt jelenti, hogy a 4%-os vagy 3%-os GDP helyett - amit olyan csodálatosnak tartottam - miért ne lehetne 20 vagy 25%? Nem tudom, miért ne lehetne." Háborús gazdaságpolitika Jack - Luke Gromen elemzésére hivatkozva - elmagyarázza, hogy a 20-25%-os GDP növekedés, amit Trump említett, gyakorlatilag lehetetlen egy 28 ezer milliárd dolláros gazdaság esetében. Tehát valami másról kell beszélnie: háborús gazdaságpolitikáról, háborús finanszírozásról, háborús költekezésről. A II. világháború során a GDP 27%-át költötték deficit formájában, ami ma 8,5 ezer milliárd dolláros éves deficitet jelentene. Az USA-nak a jelenlegi 2 ezer milliárd dolláros deficitről 8,5 ezer milliárd dolláros deficitre kellene váltania évente. A legutóbbi alkalommal, amikor ezt a háborús gazdaságpolitikát alkalmazták, a Fed mérlegfőösszege három év alatt tízszeresére nőtt. A kérdés az, hogy az amerikai kormány erre készül-e? A Fed mérlegfőösszege a mai 6 ezer milliárdról 60 ezer milliárdra nő Trump mandátumának végére? Strike frissítések Jack néhány frissítést ad a Strike-ról, az általa vezetett Bitcoin vállalatról: - Hitelkonszolidáció: Most már egy kattintással összevonhatod a hiteleidet - A hiteleket a futamidő vége előtt is lezárhatod külön költség nélkül - Európában a minimum 100 000 euróról 10 000 euróra csökkent - Globális ügyfelek ACH és Fedwire átutalásokat fogadhatnak bármely amerikai bankszámlától - Új blogbejegyzés a Smart Order Routing-ról, amely elmagyarázza, hogyan biztosítják a legjobb árakat Kaliforniában a hitelek holnaptól elérhetők lesznek, New Yorkban pedig még az év vége előtt. Összegzés Jack hangsúlyozza, hogy nem aggódik a rövid távú árfolyamesés miatt. Nem hiszi, hogy kétéves medvepiac következik. A mennyiségi szigorítás (QT) véget ért, a mennyiségi lazítás (QE) technikailag elkezdődött. Trump új Fed-elnöke májusban lép hivatalba. Trump 20-25%-os GDP növekedésről beszél, és arról, hogy a kamatoknak csökkennie kell. Jack filozófiája egyszerű: többet keres, mint amennyit költ, a megtakarítását Bitcoinban tartja hardver tárcán, és éli az életét - szereti az embereket, szívességeket tesz, mosolyog, edz és építi a jövőt. Nem akar egy túlzottan pénzügyiesített világban élni, ahol mindenkinek a munkája mellett professzionális kereskedőnek is kell lennie. A lényeg: a fiat valutarendszer korszaka a végéhez közeledik. A világ nem alapulhat államadósságon. A papírpénz nyomtatása nem helyettesítheti a piacon az időt és az energiát. Bármelyik utat is választják, a Bitcoin győzni fog. https://www.youtube.com/live/iHiVFJEKKuc

A világ elnyomó kormányai egyre gyakrabban használják a pénzt fegyverként, hogy megbénítsák a szabadságért küzdő aktivistákat. Egy bankszámla zárolásával vagy megfigyelésével könnyedén ellehetetleníthetik a demokratikus mozgalmakat. Ezért fordulnak az emberi jogi szervezetek világszerte a Bitcoinhoz. A Bitcoin az a digitális valuta, amely cenzúraálló és anonim tranzakciókat tesz lehetővé. Bitcoinnal adományokat fogadhatnak, fizetéseket teljesíthetnek, és úgy is képesek fenntartani működésüket, hogy közben a diktátorok megpróbálják megakadályozni őket. Az alábbi cikk Alex Gladstein, @gladstein „Why Bitcoin Is Freedom Money” című esszéjének magyar fordítása, amely a Journal of Democracy hasábjain jelent meg 2025. október 4-én. Egy komoly, kb. 17 perces olvasmány, kellő fókuszáltság mellett nagyon hasznos információkat közvetít.

Bitcoin Mentor

Miért szabadságpénz a Bitcoin

Alex Gladstein "Why Bitcoin Is Freedom Money" című esszéjének magyar fordítása: Miért szabadságpénz a Bitcoin?

Mi történik, ha egyetlen hét alatt két óriásbank omlik össze? Mi történik, ha 700 milliárd dollárt nyomtat egy központi bank? És mi történik, ha közben megszületik valami, amit senki sem tud kontrollálni, és amit senki sem tud nyomtatni? 2008-ban mindhárom kérdésre született válasz. Parker A. Lewis „Fokozatosan, aztán hirtelen” (Gradually, Then Suddenly) című könyvének bevezetője alapján készült cikkünk bemutatja, hogyan jött rá a szerző, hogy a Bitcoin nem pusztán technológia, hanem pénz – sőt, jobb pénz, mint bármelyik másik.

Bitcoin Mentor

Fokozatosan, aztán hirtelen

Hogyan jött rá a „Fokozatosan, aztán hirtelen” című könyv szerzője, hogy a Bitcoin nem pusztán technológia, hanem pénz - sőt, a legj...

A BITCOIN EGY OLYAN RENDSZERBEN, AMELYNEK MÁR NINCS MÁS VÁLASZTÁSA Jack Mallers ezen a héten New York Cityből, a New York-i tőzsde közeléből tartott podcast közvetítést, mindössze egy nappal azelőtt, hogy új cége, a Twenty One Capital részvényeit bevezették a tőzsdére XXI jelöléssel. Jack hangsúlyozta, hogy elemzése globális perspektívából közelíti meg a helyzetet, hiszen a Bitcoin globális pénz, és a probléma minden központi bankot és kormányt érint világszerte, nemcsak az Egyesült Államokat. ADÓSSÁGCSAPDA: INFLÁCIÓ VAGY FIZETÉSKÉPTELENSÉG AZ ADÓSSÁG-GDP MUTATÓ JELENTŐSÉGE Jack központi tézise szerint az Egyesült Államoknak és minden kormánynak illetve jegybanknak csillagászati mennyiségű pénzt kell nyomtatnia ahhoz, hogy a rendszer működőképes maradjon. Az adósság-GDP arány globálisan meghaladja a 300%-ot, az Egyesült Államokban pedig a 100%-ot. Ez a mutató megmutatja, hogy mennyi adósságot halmoztak fel a jövőből kölcsönzött növekedéshez képest. Ahogy Jack magyarázta: a kormányok hitelfelvétele gyakorlatilag az emberiség eddigi legközelebbi találkozása az időutazással. Amikor egy kormány olyan valutában vesz fel hitelt, amit saját maga képes nyomtatni, akkor a jövőnkbe nyúl – a jövőbeli önmagunkhoz, gyermekeinkhez és unokáinkhoz. A KÖLCSÖNZÉS LOGIKÁJA ÉS KUDARCA A kölcsönzés akkor működik, ha az így szerzett pénzt produktívan használják fel: ha 100 dollárt veszek fel, vásárolok belőle limonádé-készítő szettet, majd eladok 100 limonádét 2 dollárért, akkor 200 dollárt keresek, kifizetem a hitelt, és 100 dollár profitom marad. A jelenlegi globális 300%-os és amerikai 100%-os adósság-GDP arány azonban azt mutatja, hogy a kormányok hihetetlen mennyiségű pénzt költöttek el a jövőből – háborúkra, politikai viszályokra, nem produktív dolgokra – és nincs mit felmutatniuk. Nincs elegendő növekedés a hitel visszafizetéshez. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS VALÓSÁGA Jack részletesen bemutatta az amerikai költségvetési kiadásokat: * A legnagyobb tétel: egészségügy és szociális szolgáltatások * A második legnagyobb: társadalombiztosítás * A harmadik legnagyobb: pénzügyminisztériumi kiadások (kamatköltségek) A harmadik pont a legaggasztóbb: a 38 ezer milliárd dolláros államadósság után fizetendő kamatok gyorsan válnak a legnagyobb költséggé. Ez az adósság nemcsak a banki betétesektől származik, akik tudtukon kívül hitelezői az államnak, hanem fedezeti alapoktól, Kínától, Japántól és más kereskedelmi partnerektől is. A KILÁTÁSTALAN VÁLASZTÁS HA A HOZAMOK EMELKEDNEK Ha a kötvényhozamok (a kölcsönzés költsége) emelkednek, a kormány csődbe megy. Egyszerűen nem tudja megfizetni a kamatterheket. A jelenlegi kamatszintekkel és 38 ezer milliárd dollár adóssággal már most is hatalmas terhet jelent a költségvetésnek. HA A HOZAMOK CSÖKKENNEK Ha a hozamok csökkennek, az infláció felgyorsul. Ez a hintapolitika végzetes következményekkel jár: ha hagyják az inflációt emelkedni, később le kell törniük, és amikor letörik, a gazdaság a másik irányba mozdul el. A HOZAMGÖRBE-KONTROLL MINT EGYETLEN KIÚT Jack meggyőződése szerint az egyetlen megoldás a „yield curve control" (YCC) – hozamgörbe-kontroll –, ami gyakorlatilag csődvédelem. A Fed korlátlan mennyiségű pénzt nyomtat kötvényvásárlásra, hogy alacsonyan tartsa a kölcsönzés költségét. Más szóval: a Fed korlátlan pénzt nyomtat, hogy kölcsönadja azt az amerikai kormánynak. A választás egyértelmű: a kormány a saját fizetőképességét választja az infláció árán. Ennek árát azok a dolgozó emberek fizetik meg, akik hónapról hónapra élnek, és nem tudnak befektetési eszközöket vagy Bitcoint vásárolni, mert nincs megtakarításuk. AZ INFLÁCIÓ VISSZATÉRÉSÉNEK JELEI A NYERSANYAGÁRAK VEZETNEK Jack egy fontos grafikont mutatott be: az amerikai nyersanyag ETF-ek és az arany ára általában megelőzi a fogyasztói árindexet (CPI). A nyersanyagok árfolyama emelkedik először, mert a túlzott kereslet elsőként a fizikai, nem gyártható erőforrásokban jelenik meg. A jelenlegi adatok szerint masszív emelkedés látható a nyersanyagárakban, ami azt jelenti, hogy egy-két negyedév múlva hatalmas infláció tér vissza Amerikába. A MARHAHÚS-KRÍZIS Lyn Alden megfigyelése szerint a minőségi marhahús ára úgy néz ki, mint egy mémcoin grafikonja. Jack ezt felhasználta arra, hogy rávilágítson: az egészséges táplálkozás egyre kevésbé megfizethetővé válik. Az emberek egyre betegebbek, mert nem engedhetik meg maguknak az organikus, minőségi alapanyagokat. Az egyetlen dolog, ami lépést tud tartani a pénznyomtatás ütemével, az az ipari hulladékból készült, gyári „élelmiszer". ÉPÍTŐIPAR ÉS ADATKÖZPONTOK Az adatközpontok építése igazi aranybánya a kivitelezők számára. Az építőipari dolgozók órabére drámaian emelkedik, ami szintén az infláció visszatérését jelzi. A MEGOLDHATATLAN EGYENLET HA A FED SZIGORÍT Ha a Federal Reserve megpróbálja megfékezni az inflációt kamatemeléssel: * A hitelezés drágább lesz * Az AI és technológiai beruházások lelassulnak * Elbocsátások következnek be * Az adóbevételek csökkennek * A deficit szélesedik * A kormánynak még több adósságot kell felvennie * A hozamok még jobban emelkednek * A kereslet összeomláshoz vezet HA A FED LAZÍT Ha a Fed nullához közeli kamatszinteket próbál fenntartani (amit jelenleg látunk): * A piacok inflációt várnak * A befektetők magasabb hozamot követelnek kompenzációként * A hosszú lejáratú államkötvények értéktelenné válnak * Külföldi vásárlók távoznak * A dollár gyengül * Az inflációs várakozások szárnyalnak * A bankok fizetésképtelenné válnak (ahogy 2023-ban is láthattuk) A JAPÁN PÉLDA Jack bemutatta Japán kétéves államkötvényének hozamát, amely 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Luke Gromen elemzése szerint a kötvénypiac üzenete egyértelmű: „Semmi esetre sem fogjuk finanszírozni az amerikai ipari bázis és elektromos hálózat újjáépítését." A kötvénypiac szereplői még nem értik, hogy befektetéseik reálértéken veszítenek majd, függetlenül attól, hogy ki nyer a nagyhatalmak közötti versenyben. JACK VÁRAKOZÁSAI Jack elmondta, hogy nem tudja pontosan, mikor kezdődik a mennyiségi lazítás (QE, azaz pénznyomtatás), vagy mikor emelkedik a Bitcoin árfolyama. De azt tudja: az egyetlen kiút az amerikai kormány számára a fizetőképesség megőrzése, még ha ez az infláció árán is történik. A Bitcoin a legszűkösebb eszköz, ezért a Bitcoin árfolyama fog emelkedni a legnagyobb mértékben. A Bitcoin árfolyama akkor emelkedik majd, amikor a kormánynak választania kell a saját fizetőképessége és minden más között. Jack várakozása szerint 2026 első felében olyan szintú pénznyomtatás következik, mint a COVID idején, vagy még annál is több. Ezt a kényszerhelyzet diktálja: matematikailag ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen 0% kamatra kölcsönadni az amerikai kormánynak – és senki a világon nem tenné ezt józan ésszel. A BITCOIN TELJESÍTMÉNYE A QT IDEJÉN Jack bemutatta, hogy a 2024 december 1-jéig tartó mennyiségi szigorítás (QT) a leghosszabb és legagresszívabb volt, amit valaha tapasztaltunk. És mégis, a Bitcoin árfolyama 16 000 dollárról 90 000 dollárra emelkedett ebben az időszakban. Ez azért volt lehetséges, mert „fiskális dominanciában" élünk – a likviditás a pénzügyminisztériumtól, Janet Yellentől és Scott Bessenttől származik, nem pedig a központi banktól. Ha nem így lenne, a Bitcoin még mindig 16 000 dolláron állna. Most viszont december elsejével véget ért a QT. Kamatvágások következnek. A QE (mennyiségi lazítás, azaz pénznyomtatás) közeleg. Jack soha nem volt annyira optimista a Bitcoin jövőjét illetően, mint most. AZ AI PARADOXON A NÖVEKEDÉS ÉS DEFLÁCIÓ DILEMMÁJA Az AI egyszerre áldás és átok a rendszer számára. Áldás, mert növekedést hozhat, amire a kormánynak olyan kétségbeesetten szüksége van az adósság visszafizetéséhez. Átok, mert egy inflációs rendszer nem képes feldolgozni a deflációt. TÖMEGES MUNKANÉLKÜLISÉG Jack számos aggasztó statisztikát mutatott be: * A felsőfokú végzettségűeknek ma ugyanakkora az esélyük állást találni, mint a középiskolai végzettségűeknek. * A felsőfokú tanulmányok finanszírozására költött több százezer dollár már nem térül meg. * Az elbocsátások 2025-ben elérik a 2008-as pénzügyi válság szintjét. * Több mint egymillió embert bocsátottak el, pedig állítólag nincs válság, nincs háború és nincs világjárvány. AZ ADÓBEVÉTELEK VÁLSÁGA Az AI az egyik legnagyobb amerikai bevételi forrást, a fehérgalléros munkavállalók adóját eliminálja. Ezek az emberek jelzáloghitellel, autóhitelekkel, hitelkártyaadóssággal rendelkeznek. Az AI viszont nem fizet adót az amerikai kormánynak. Az építőipari munkások, akik az AI adatközpontokat építik, jobb esélyekkel rendelkeznek, mint a mérnökök, akik programozást vagy számvitelt tanultak. A BITCOIN ÉS AZ AI KETTŐSE Jack filozófiája szerint a Bitcoin és az AI együtt művészeti reneszánszt hozhat. Ha olyan pénzünk van, ami tiszteletben tartja az időnket és energiánkat, és képesek vagyunk takarékoskodni és priorizálni a jövőnket, akkor nem kell hörcsögként futkároznunk a kerékben, folyamatosan próbálva fedezni a következő havi kiadásokat. Ha az AI elvégzi a számviteli, jogi és más monoton munkákat, akkor az emberek majd művészettel, kreatív tevékenységekkel foglalkozhatnak – olyan dolgokkal, amire egyedül az ember képes. A STRIKE FEJLESZTÉSEI Jack büszkén jelentett be számos fontos fejlesztést a Strike platformon: * Rhode Island és Oklahoma állam lakói is igénybe vehetik a Bitcoin fedezetű hiteleket, már 10 000 dolláros minimummal. * Európában a minimum 100 000 euróról 10 000 euróra csökkent. * Bevezették a hitelkonszolidációt – több hitelt egyetlen hitelbe lehet összevonni a legjobb kamat elérése érdekében. * Integráció a Bitkey tárcával – közvetlenül a Bitkey felületéről lehet Bitcoint vásárolni a Strike-tól. A csapat karácsonyi meglepetéssel is készül, 2026 elején pedig hitelkeret (line of credit) és készpénzhozam funkciók érkeznek. A TWENTY ONE TŐZSDEI BEVEZETÉSE Másnap a Twenty One vállalat XXI részvényeit bevezették a New York-i tőzsdére. Jack különleges bejelentésekkel készült: * A New York-i tőzsdén ők ütötték meg a nyitó csengőt * Times Square hirdetőfelületeket kaptak 30-60 percre * CNBC interjúk készültek velük * Művészeti projektek és narancs pirulázás a Wall Streeten A Twenty One egy olyan bitcoin tartalékkezelő vállalat, amely folyamatosan bővíti bitcoin tartalékait, és Bitcoin-alapú üzletágakat épít ki, különösen a hitelezés területén. A BITCOIN MINT EGYEDÜLI SZABAD PIAC Jack szerint a Bitcoin az egyetlen maradék likviditási füstjelző, az egyetlen dolog, ami napjainkban meg tudja mondani az igazságot. Ez az egyetlen szabad piacunk. Amikor a Bitcoin árfolyama hullámzik, amikor nem tud új csúcsokat dönteni, amikor alacsonyabb szintekre esik, üzenetet küld: nincs elegendő likviditás ahhoz, hogy az Egyesült Államok elkerülje a fizetésképtelenséget. Vagy válság jön, vagy hatalmas pénznyomtatás, vagy mindkettő. A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOK A BITCOIN SIKERE SZEMPONTJÁBÓL Jack két fő kockázatot lát: MEGSZORÍTÓ FIAT-POLITIKA Ha az amerikai kormány kijelentené: „Soha többé nem háborúzunk. Soha többé nem nyomtatunk egy dollárt sem. Visszatérünk az aranystandardra. Teljesen szabad a pénzetek használata, nincs KYC, nincs kontroll" – ez lassítaná a Bitcoin növekedését. A Bitcoin árfolyama részben a technológián, részben a fiat likviditáson múlik. Ha megállna a fiat-pénznyomtatás, a Bitcoin növekedése lelassulna. De ez egyben a teljes rendszer összeomlását jelentené, és az újrakezdéskor valószínűleg akkor is a Bitcoint választanánk. A BITCOINEREK MAGUK A Bitcoin legnagyobb erőssége és egyben legnagyobb kockázata is a közösségben rejlik. A Bitcoin emberi támogatás nélkül csupán használaton kívüli szoftver. Nem meteorit, nem gránit – csupán szöveg a papíron, matematika. A Bitcoin sorsa azon múlik, hogy mennyire vágyik az emberiség egy tisztességes, becsületes monetáris rendszerre. Ha akarjuk, megkapjuk. Satoshi megajándékozott minket vele, de rajtunk múlik, hogy akarjuk-e, védelmünkbe vesszük-e és végigvisszük-e. A bitcoinerek nem különböznek a Bitcointól. A bitcoinerek maguk a Bitcoin. Ők azok, akik futtatják, implementálják, működtetik és védelmezik a hálózatot. Bitcoinernek lenni óriási felelősség, de Jack szerint a közösség készen áll erre a kihívásra. KÖVETKEZTETÉS Jack üzenete világos: a QT véget ért. A kamatvágások folyamatban vannak. A QE (mennyiségi lazítás) hamarosan bekövetkezik. Stimulus csekkek érkeznek. Az 50 éves jelzáloghitelek bevezetése a lakhatási válság miatt szintén küszöbön áll. A kormánynak választania kell: vagy nyomtat, vagy csődöt jelent. A választás már eldőlt. A pénznyomtatás a folytatás, mert matematikailag nincs más út. És amikor ez bekövetkezik, a Bitcoin mint a legszűkösebb eszköz példátlan mértékben fel fog értékelődni. Ahogy Jack mondta: „Stay humble, stack sats" – Légy szerény és gyűjts satokat! Ez nem spekuláció, nem befektetés – ez takarékoskodás. Többet termelni, mint amennyit fogyasztunk, többet keresni, mint amennyit költünk. A különbözetet eltenni. Előtérbe helyezni a jövőbeli énünket. A jövőbeli énem azon múlik, hogy a mai énem megteszi-e azt, amit tegnap megígért magának. https://www.youtube.com/live/Nt3TeLmXKWU

Jack Mallers: Mit árul el nekünk a Bitcoin Japánról – A jen a világ fedezeti hitelezése Bevezetés Jack legfrissebb epizódjában a Bitcoin árfolyamának közelmúltbeli esését elemzi, amely szorosan kapcsolódik Japán monetáris politikájához. A Bitcoin 86 770 dolláron áll, ami 31%-os visszaesés a 126 160 dolláros csúcshoz képest, amelyet 56 nappal ezelőtt ért el. Jack hangsúlyozza, hogy bár a rövid távú árfolyammozgások nem érdeklik különösebben, a mögöttes makrogazdasági folyamatok megértése kulcsfontosságú. Twenty One Capital (XXI) Jack rögtön az epizód elején kitér a Twenty One Capital nevű vállalatára vonatkozó fontos frissítésre, amelyet a Tetherrel együtt alapított, és amelybe a SoftBank jelentős, körülbelül egymilliárd dolláros befektetést tett. A vállalat egy SPAC (Special Purpose Acquisition Company) konstrukción keresztül egyesül a Cantor Equity Partners vállalattal. A részvényesi szavazásra december 3-án kerül sor, amely az utolsó lépés a tőzsdei bevezetés előtt. Jack kiemeli, hogy a részvények többségét kiskereskedelmi befektetők birtokolják, ami szokatlan a SPAC ügyleteknél. A cél egy olyan Bitcoin részvény létrehozása, amely egyesíti a Coinbase-féle pénzáramlást és a MicroStrategy-féle Bitcoin-tartalékolási stratégiáját. A Twenty One Capital (XXI) "a Bitcoin részvény" kíván lenni – egy magas növekedésű, magas profitmarzsú, készpénzt termelő Bitcoin vállalat. Japán Központi Bank – a globális kockázat csendes bábmestere Jack részletesen kifejti Japán egyedi szerepét a globális likviditásban. Japán évtizedek óta a legolcsóbb tőkeforrás a világon, mivel a kamat szinte nulla, sőt néha negatív is volt. Ez hozta létre az úgynevezett carry trade-et: a befektetők jenben vesznek fel hitelt szinte nulla kamattal, majd ezt a pénzt kockázatos eszközökbe fektetik – amerikai részvényekbe, a Mag7 technológiai részvényekbe, Bitcoinba. Michael Saylor innovációja is ezen alapult: 0%-os kamatra hitel felvétele és Bitcoin vásárlása. Jack maga is ezt a stratégiát tervezi alkalmazni a Twenty One Capitallal. A carry trade felbomlása Amikor a jen erősödik vagy a kamatok emelkednek, ez a kereskedési stratégia felbomlik. 2024 júliusában láthattuk ennek hatását: miközben az amerikai jegybank csökkentette a kamatokat, a Japán Központi Bank emelte azokat, ami a carry trade felbomlásához és a Bitcoin árfolyamának zuhanásához vezetett. A jelenlegi helyzet hasonló: a Japán Központi Bank decemberi kamatemelésének esélye 10 nap alatt 20%-ról 80%-ra ugrott. Ez magyarázza a Bitcoin közelmúltbeli meredek esését. Az epizódban bemutatott ábra egyértelműen mutatja, hogy a Bitcoin árfolyama és a dollár-jen árfolyam szinkronban mozog – mindkettő egyszerre zuhant. A jen mint globális fedezeti hitel Jack központi tézise, hogy "a jen a világ fedezeti hitelezése". A jen kritikus szerepet játszott a globális likviditásban, és nagymértékben támogatta a kockázatos eszközöket. Amikor ez a konstrukció felbomlik, komoly következményekkel jár az eszközárakra, különösen a kockázatos eszközökre nézve. A Federal Reserve és a globális likviditás Jack rámutat a Federal Reserve kommunikációjának zavartságára: egy hónappal ezelőtt még garantált volt a decemberi kamatcsökkentés, múlt héten már nem, most pedig ismét valószínű. Mindezt anélkül, hogy érdemi új gazdasági adat érkezett volna. Donald Trump és csapata agresszívan kampányol az alacsonyabb kamatokért és lazább monetáris politikáért, mert gyengébb dollárra van szükségük. Miközben Japánnak emelnie kell a kamatokat, az Egyesült Államoknak lazítania kell. Összehangolt pénzügyi manőverezésre lesz szükség a két ország részéről, hogy minimalizálják a fájdalmat. A likviditás igazsága Jack álláspontja szerint minden eszköz esését egyszerűen a globális likviditással lehet magyarázni. A Bitcoin az első, amely jelzi ezeket a problémákat, mert ez az egyetlen valóban szabad piac – a globális igazság forrása. A Bitcoin a "likviditási füstjelző", amely korán jelez minden problémát. Ma (dec. 1-én) véget ért a mennyiségi szigorítás (QT), hamarosan várhatóan folytatódik a mennyiségi lazítás (QE). A kamatok valószínűleg csökkenni fognak. Trump már kijelölte az új amerikai jegybank-elnök személyét. A bankok lazább szabályozást kapnak, korlátlan tőkeáttételt használhatnak az államkötvényekhez, ami rengeteg hitelt és új pénzt teremt. Jack kitart amellett, hogy ebben a ciklusban a Bitcoin elérheti a 250 ezer és az egymillió dollár közötti árfolyamot. A Bitcoin azért esett 126 ezer dollárról 86 ezerre, mert a Japán Központi Bank kamatemelésre kényszerül. Ha a Bitcoin ezen az alacsony szinten marad, és nem érkezik likviditás-injekció, a részvénypiac is össze fog omlani. Jack üzenete: minden esés vételi lehetőség. Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy az eszközárak hosszú távon essenek. Az amerikai részvénypiac olyan, mint egy piramisjáték-alapú nyugdíjrendszer az Egyesült Államok számára. Ha nem nő évente 10-15%-kal, az ország fizetésképtelenné válik, mert nem tudja kifizetni az államadósság kamatait. Az AI buborék: forradalom vagy mindkettő? A HP bejelentette, hogy a munkaerő 10%-át, mintegy 4-6 ezer alkalmazottat fog elbocsátani az AI-fejlesztésekbe való befektetés részeként. A vezérigazgató szerint ez egyedülálló lehetőség a vállalat átalakítására és versenyben maradására a következő 10-20 évben. Jack érdekes párhuzamot von: Kína felszámolta az egyetemi végzettséggel nem rendelkező, fizikai munkát végző amerikaiak munkahelyeit. Az iPhone Kínában készül, nem Amerikában. Most pedig a fehérgalléros dolgozók, az egyetemi végzettségű munkavállalók gyors ütemben veszítik el munkájukat az AI miatt, és a kormánynak biztosítania kell, hogy ez folytatódjon. Sam Altman és az állami garancia kérdése Jack élesen kritizálja Sam Altmant, az OpenAI vezetőjét, akit az "új SBF-nek" nevez (utalva Sam Bankman-Friedre, az FTX összeomlott kripto tőzsdéjének alapítójára - akiről pl. Jack Mallers és Cory Klippsten korábban is megmondta, hogy egy csaló (a ford). November 6-án Altman nyilvánosan kijelentette, hogy a kormánynak végső soron az AI biztosítójának kell lennie. November 5-én az OpenAI kormányzati garanciákat kért hatalmas infrastrukturális bővítéséhez, amely végül több mint ezer milliárd dollárba kerülhet. Jack kérdése: miért van szüksége adófizetői garanciára, ha állítólag százmilliárdokat fog keresni? A válasz egy nappal később jött: Altman tagadta, hogy állami garanciára lenne szükségük, majd azt javasolta, hogy a kormány építse és birtokolja saját AI infrastruktúráját. David Sachs és az AI állami támogatása David Sachs, az új "AI és kripto cár" a Fehér Házban, először kijelentette: nem lesz szövetségi mentőcsomag az AI számára. Ha egy vállalat megbukik, mások veszik át a helyét. Azonban két héttel később a Wall Street Journal címlapján megjelent a cikk: az AI-jal kapcsolatos befektetések az amerikai GDP-növekedés 50%-át teszik ki. Egy esetleges recesszió kockázatot jelentene. Sachs ezután kijelentette: "nem engedhetjük meg magunknak, hogy visszamenjünk." Ez gyakorlatilag állami garanciát jelent. Az amerikai kormány nem engedheti meg magának, hogy a részvénypiac essen, és nem engedheti meg magának, hogy az AI megbukjon. Az igazság a média túlzásai mögött Jack szerint a New York Times Sachs elleni támadó cikke részben igaz, részben nem. Sachs gazdagítja-e a barátait? Igen. Rossz ember ezért? Nem. Az igazság valahol középen van. Az amerikai GDP-növekedés felét az AI adatközpont-építések teszik ki. A gazdasági növekedés, amellyel Trump dicsekedik, valójában egy pici szektorból származik – a technológiai oligarchák hiperkoncentrált vagyongyarapodásából az AI területén, amelyet most állami garancia támogat. Jack ironikusan megjegyzi: "Adjatok nekem ezer milliárd dollárt, és én annyi Bitcoint veszek, hogy el se hiszitek!" Melyik utat választja a Nyugat? Jack rámutat az átlagos amerikai ember katasztrofális helyzetére. A 401(k) nyugdíjszámlákból történő kényszer-kivonások történelmi csúcson vannak. Az amerikai ingatlankikényszerítések 20%-kal magasabbak, mint tavaly. A másodlagos autóhitelek késedelme 30 éve a legrosszabb szinten van. Mike Green érdekes számítása szerint: ha ma ugyanúgy mérnénk a szegénységi küszöböt, mint 1963-ban, akkor egy négyfős családnak nem 31 ezer dolláros, hanem 130-150 ezer dolláros jövedelem kellene a "válságküszöb" eléréséhez. Ez nem a jólét szintje – ez a krízis küszöbe, amelyen már nem tud működni egy család. Black Friday és az infláció valósága A Black Friday rekord kiadásokat hozott – de ez megtévesztő. A Salesforce adatai szerint az átlagos eladási árak évről évre 7%-kal emelkedtek, miközben a rendelések mennyisége 1%-kal csökkent. A 3%-os nominális növekedés valójában csökkenés, ha a termékek 7%-kal drágábbak. Luke Groman megjegyzése: "Köszönet azoknak a kötvénytulajdonosoknak, akik 4%-os hozamú 10 éves amerikai államkötvényeket tartanak, miközben az alapvető dolgok ára 7%-kal emelkedik évente." A választás, amit meg kell hozni Jack szerint az amerikai kormánynak döntenie kell. Közelednek a 2026-os félidős választások. Trump megkapja a jegybank-elnökét. A likviditási problémák hetente felmerülnek. Két lehetőség van: Első opció – Kemény megszorítás: Továbbra is küzdenek az infláció ellen, magasan tartják a kamatokat, nem biztosítanak likviditást. A pénzügyi rendszer hanyatlani kezd, majd összeomlik. Valamilyen megszorítási program és globális újraindítás következik. Második opció – Puha csőd: Pénznyomtatással oldják meg. Megmentik az AI-t. Kiosztják a 2000 dolláros ösztönző csekkeket. Deregulálják a bankokat. A Fed a kamatokat a lehető legközelebb viszi nullához. Bevezetik az 50 éves jelzáloghitelt, ami csökkenti a havi törlesztést, de növeli az otthon teljes költségét – valószínűleg adósságban fogsz meghalni az otthonodért. Jack előrejelzése: pénzt fognak nyomtatni. Ez puha csőd inflációval. És tudod, mit? Az emberek ezt szavazzák meg. Ha Jack elnökjelöltként indulna azzal a programmal, hogy egy 10 éves szörnyű válságot éljünk át, de utána felvirágzás következik, biztos, hogy veszítene azzal szemben, aki felelőtlenül ígérget, aztán pénzt nyomat és ingyen dolgokat osztogat. Jack továbbra is hisz benne, hogy ebben a ciklusban a Bitcoin eléri a 250 ezer és az egymillió dolláros árfolyamot. Ő a makroökonómiához ért, és bullish (emelkedést vár). Strike és a Twenty One Capital hírek Michiganben most már elérhető a hitelezés. 10 ezer dolláros minimum, legfeljebb öt hitel, akár 9,5%-os kamattal. Kalifornia és Texas várhatóan még az év vége előtt elérhető lesz. A hitelkereten és a készpénzes hozam termékeken dolgoznak. Jack szerint a Strike gyors iramban válik a "Bitcoinerek bankjává" – a legjobb hely a Bitcoin pénzügyi szolgáltatásokhoz. A kamatozó készpénzszámla magyarázata Egy kérdésre válaszolva Jack tisztázza: ez NEM olyan, mint amit a BlockFi tett. A BlockFi a Bitcoin-betéteket kölcsönadta és többszörösen felhasználta. Jack ezt soha nem fogja csinálni. A Strike hitelezési üzlete túlbiztosított hiteleken alapul. Az ügyfelek a Bitcoin értékének dupláját adják fedezetként, és ennek felét vehetik fel hitelként. Ha 100 ezer dollárnyi Bitcoint adnak, 50 ezer dollárnyi hitelt vehetnek fel. Gyakorlatilag nincs kockázat, mert ha nem fizetik vissza a hitelt, ott van a fedezet. Jelenleg nagy intézmények és bankok finanszírozzák ezeket a hiteleket 5-8%-os hozamért, ami jobb, mint amit a Fed-től vagy az államkötvényekből kapnának. Most Jack az egyéni ügyfeleknek is lehetővé teszi, hogy beszálljanak ebbe az üzletbe. Ha ki akarod venni a pénzed, Jack egy bank tőkéjével helyettesíti a te pénzed, így prioritást élvezel. Amikor esőnapra van szükséged a megtakarításodból, visszakapod – nincs likviditási probléma. A Twenty One Capital részvényesi szavazás A részvényesi szavazásra december 3-án, reggel 10 órakor (amerikai idő szerint) kerül sor. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy a Twenty One Capital az XXI ticker szimbólum alatt tőzsdére kerülhessen. A CEP ticker az elődje, tehát a jóváhagyást követően a CEP részvényekből lesznek a XXI részvények. (Akinek van TBSZ számlája, a fordító szerint jó ötlet CEP részvényt szerezni akciósan – ez nem befektetési tanács, csak egy ötlet.) Jack nem mondhatja meg, hogyan szavazz, de tájékoztathat arról, hogy ha azt akarod, hogy az XXI tőzsdére kerüljön, akkor szavazz. A szavazás módja attól függ, hol vásároltad meg a részvényt (például Robinhood vagy más bróker). Ez egyedülálló, mert általában a SPAC ügyleteknél intézmények birtokolják a részvényeket, és így a szavazásnak nincs tétje. Itt viszont szinte teljesen lakossági befektetők vannak – ez valóban a "Bitcoin részvény, Bitcoinerek által, Bitcoinereknek" megvalósulása. Zárszó Jack üzenete világos: a Bitcoin az igazság tükre a globális likviditásról. A jelenlegi esés Japán monetáris politikájának közvetlen következménye. A kormányok folytatni fogják a pénznyomtatást, hiszen nem engedhetik meg maguknak az eszközárak tartós esését. Ebből a folyamatból a Bitcoin fog győztesként kikerülni. Jack hetente elemzi a világgazdasági eseményeket, hogy segítsen megérteni a média hazugságai mögött rejtőző igazságot. A Bitcoin az egyetlen szabad piac, amely megmutatja, mi történik valójában – és most likviditási problémákat jelez, amelyeket a kormányok hamarosan kezelni fognak. https://www.youtube.com/live/nZX0Rco7-WA

Jack Mallers legutóbbi podcastjában részletesen elemezte a Bitcoin közelmúltbeli árfolyammozgását és a mögöttes makrogazdasági okokat. Az elemzés során világossá vált, hogy a piac jelenlegi helyzetét nem a négyéves ciklus vége, hanem egy átmeneti likviditási válság jellemzi. A Jamie Dimon kontextus Az epizód egy korábbi videó lejátszásával indult Jamie Dimon, a JP Morgan elnök-vezérigazgató Bitcoin-ellenes kijelentéseivel kapcsolatban. Jack válasza világosan tükrözte álláspontját: „Mit gondoljak arról, hogy Jeffrey Epstein bankára aggódik amiatt, hogy egy elosztott, decentralizált, nyílt, nyilvános pénzt potenciálisan rossz dolgokra használhatnának? Nem igazán érdekel. Nem értem, miért érdekelne bárkit is. Ez az ember pontosan tudja, mikor használnak pénzt rossz dolgokra." A Bitcoin árfolyammozgásának megértése A Bitcoin 126 160 dolláros csúcsáról 80 000 dollár környékére esett vissza, ami 36%-os korrekciót jelentett. Jack hangsúlyozta, hogy ez korántsem szokatlan a Bitcoin történetében. A 2017-es évben, amikor a Bitcoin 1000 dollárról 20 000 dollárra emelkedett (húszszoros növekedés), számos 30-40%-os visszaesést is átélt útközben. Kulcsfontosságú piaci adatok A Rational Root adatai szerint a teljes Bitcoin készlet több mint 5%-a cserélt gazdát a novemberi zuhanás alatt. Ez rendkívül jelentős eladási nyomást jelent, különösen a 83-86 ezer dolláros árfolyamsávban. Ez a fajta kényszereladás és kapitulácó pont az, amit a piac egészséges korrekciójaként értékelnek a hosszú távú befektetők. Az implikált volatilitás tanulsága A Bitcoin implikált volatilitása meglepően alacsony maradt még a zuhanás során is. Történelmileg a nagy esések extrém magas volatilitással járnak együtt, de ezúttal ez nem következett be. Ez arra utal, hogy a piac nem várt ilyen mértékű zuhanást, és nem voltak strukturált ajánlatok a vásárlói oldalon az esés megállítására. A rövid távú befektetők kapitulációja Az egyik legfontosabb mutató a rövid távú befektetők realizált vesztesége volt. Ez a mutató majdnem elérte a 2022 novemberi, az FTX összeomlásához kapcsolódó szintet. Ez azt jelenti, hogy a "turisták" - azok, akik nem hosszú távú Bitcoin hodlerek, hanem rövid távú kereskedők - hatalmas veszteségekkel adták el pozícióikat. Jack szerint ez pontosan az, amit látni szeretnénk: „Ezek nem igazi Bitcoinerek. Ezek turisták, akik gyors nyereséget keresnek, lendületet keresnek, swing tradingel vagy napi szinten kereskednek. Ezek nem azok, akik alázatosan halmozzák a satokat. Ezek nem a hűséges Jack Mallers show hallgatók." A likviditási válság anatómiája A Bitcoin zuhanásának valódi oka nem a négyéves ciklusban vagy a "kvantum számítástechnikai" félelemben, hanem egy súlyos likviditási válságban keresendő. A helyzetet több tényező együttállása okozta: Az amerikai kormány különös szeptemberi többlete: Az amerikai kormány szeptemberben 200 milliárd dolláros kereskedelmi többletet futtatott, ami éves szinten 2 ezer milliárd dolláros többletet jelentene. Ez nyilvánvalóan nem fenntartható és valószínűleg könyvelési trükk volt a Treasury General Account (TGA) feltöltésére. A kormányzati leállás hatása: A kormányzati leállás tovább szárította a piacok likviditását, koncentrálva azt a kincstári számlán. A repo piac feszültsége: A New York-i Fed sürgős találkozót hívott össze Wall Street-i cégekkel a repo piac kulcsfontosságú hitelnyújtási mechanizmusa miatt. A Fed és a bankok küzdelme A Federal Reserve létrehozott egy állórepó-lehetőséget (Standing Repo Facility, SRF), amely lényegében szükség esetén azonnali vészhelyzeti pénznyomtatási lehetőséget jelent. A probléma az, hogy az elsődleges kereskedők nem akarják használni ezt a lehetőséget, mert az stigmát hordoz és problémák jelének tűnne. Ahogy Jack fogalmazott: „Az elsődleges kereskedők és a bankok azt mondják: 'Segíts nekünk, hogy segíthessünk neked. Nem akarjuk ezt használni, mert az megmutatná a világnak, mennyire rossz a helyzet valójában.' És a mérlegünk már most is túl szűk és túl illikvid. A Fed pedig azt mondja: kérem, kérem, kérem." A japán válság hatása A japán jen tízéves hozama és a dollár/jen árfolyam drámai emelkedése komoly problémát jelent a globális likviditás szempontjából. Japán hagyományosan a carry trade csúcsragadozója - gyakorlatilag ingyen lehet hitelt felvenni jenben, majd ezt befektetni olyan eszközökbe, amelyek hozamot termelnek, mint pl. az Nvidia, a Tesla vagy a Bitcoin. Amikor a tízéves hozam felszökik és a dollár erősödik a jennel szemben, ez kikényszeríti a carry trade felszámolását. Az embereknek el kell adniuk az amerikai eszközöket, amit jenből vásároltak. Ez rossz az eszközöknek és rossz Amerikának. Ahogy Jack kifejtette: „Ha Japán a szétesés útján halad tovább, a befektetők kénytelenek lesznek eladni a kötvényeket, a részvényeket és a Bitcoint, és az egész pénzügyi rendszer összeomlik." Az AI mint gazdasági faktor David Sacks, az amerikai kormány AI és kriptoügyi főnöke megerősítette, hogy az AI-hoz kapcsolódó befektetések a GDP-növekedés 50%-át teszik ki. A kormány egyre nyíltabban jelzi, hogy az AI-nak működnie kell, különben recesszióba kerülünk. De van egy paradoxon: ha az AI működik, a következő 1-5 évben felszámolja az összes kezdő szintű irodai állás felét, és a munkanélküliség 10-20%-ra ugorhat. Mivel az amerikai szövetségi bevételek körülbelül fele az alkalmazottaktól származik, ez veszélyezteti a kormány képességét a kamatfizetésekre. Jack konklúziója: „Nem számít, mi történik - pénzt kell nyomtatniuk, és kezdenek erről nyíltan beszélni." A mennyiségi szigorítás vége A Fed mérlegének története világosan mutatja a helyzetet. 2022-ben, amikor a Bitcoin csúcsot ért el, a Fed mérlege körülbelül 9 ezer milliárd dollár volt. Ezután közel 3 ezer milliárd dollárt töröltek le róla - a mérleg 33%-át. Ez a mennyiségi szigorítás (QT) december 1-jén véget ér. Ezután röviddel a mennyiségi lazítás (QE) folytatódik. Három kamatcsökkentés van beárazva, mielőtt új Fed-elnököt kapnánk, és Scott Bessent már azt sugallja, hogy Trump lenne a nagyszerű Fed-elnök. Ezek enyhén szólva nem Bitcoin medvepiacra utaló jelek. A Strike jövőképe Jack részletesen ismertette a Strike platformot, amit „a Bitcoinerek bankjaként" épít. A platform jelenlegi és tervezett funkciói: Már elérhető funkciók: - Közvetlen jövedelembefizetés Bitcoinba - Bitcoin adásvétele - Készpénz és Bitcoin tárolása - Számlák fizetése készpénzzel vagy Bitcoinnal - Bitcoin fedezet melletti kölcsönök Hamarosan érkező funkciók: - Hitelkeret (line of credit) - dinamikus kölcsönnyújtás a Bitcoin fedezet alapján - Készpénzhozam - 5-7-8% hozam, sokkal magasabb, mint a hagyományos bankoknál - Bitcoin fedezet melletti hitelkártya A Strike képes magasabb hozamot kínálni a készpénzre, mert Bitcoinereknek ad kölcsönt 9-11%-os kamattal, nem pedig a csőd közeli kormánynak. Ahogy Jack fogalmazott: „A Bitcoinerek megengedhetik maguknak. Miért? Mert ők a társadalom nettó termelői. Többlet cash flow-juk van, amit Bitcoinba fektetnek. A Bitcoin, a megtakarításuk átlagosan évi 50%-kal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a nettó vagyonuk 18 havonta megduplázódik." Összegzés és tanulságok Jack Mallers elemzése világosan rámutat arra, hogy a Bitcoin jelenlegi helyzetét nem strukturális problémák, hanem átmeneti likviditási válság okozza. A makrogazdasági környezet - a QT vége, a japán válság, az AI kormányzati támogatásának szükségessége, és az elkerülhetetlen további pénznyomtatás - mind a Bitcoin hosszú távú emelkedését támasztják alá. A rövid távú befektetők kapitulációja, a rendkívül magas realizált veszteségek és a masszív elosztás mind egészséges korrekció jelei. Azok számára, akik értik a pénzügyi rendszer működését és a Bitcoin alapvető értékajánlatát, ez egy vételi lehetőség, nem pedig eladási ok. Ahogy Jack zárta a műsort: „Minden eséskor vegyél! A QT december 1-jén véget ér. Egy héten belül. A Fed mérleg csökkenésének vége. Érted, mekkora dolog ez? Pénzt kell nyomtatniuk. Nincs likviditás a pénzügyi rendszerben. Az eladósodottság szintje túl magas. A GDP-növekedéshez szükségük van az AI-ra. A pénznyomtatás szintje meg fogja haladni a COVID-szinteket. Ez egyszerű matematika." https://www.youtube.com/live/ayxk0SYLfBE

Az elmúlt évben a Bitcoin ökoszisztémát elsősorban az hajtotta, hogy egyre több vállalat kezdett bitcoint tartani tartalékeszközként. Bár a MicroStrategy (MSTR) 2020-ban úttörő szerepet vállalt ebben a trendben, más vállalatok csak lassan csatlakoztak. Egy újabb medve- és bikapiaci ciklus, valamint a FASB 2023-as jelentős számviteli frissítése után – amely a bitcoin mérlegbeli elszámolását érintette – 2024–2025-ben új vállalati hullám indult, amelyek a bitcoint tartalékeszközként fogadták el. Lyn Alden cikke ezt a trendet elemzi, és azt vizsgálja, hogy ez hasznos-e vagy káros a Bitcoin ökoszisztéma egészére nézve. Emellett a cikk kitér a bitcoin csereeszköz kontra értéktároló eszköz dilemmájára, amely közgazdaságtani szempontból gyakran vezet félreértésekhez.

Bitcoin Mentor

A Bitcoin részvények és kötvények térhódítása

Vannak olyan részvényalapok, ahol a portfóliómenedzser csak részvényeket vásárolhat. Nem vásárolhat kötvényeket, ETF-eket, nyersanyagok...

npub1a2cww4kn9wqte4ry70vyfwqyqvpswksna27rtxd8vty6c74era8sdcw83a

Jack Mallers, a Strike alapítója a 92. Mailbag Monday epizódjában részletes elemzést adott a Bitcoin jelenlegi helyzetéről. A felvétel idején a Bitcoin árfolyama 92 280 dollár volt, közel 27%-kal az október 6-i csúcs (126 160 dollár) alatt. A piaci kapitalizáció 1,84 ezer milliárd dollárra esett vissza, a 2 ezer milliárd alá. Különösen figyelemre méltó adat, hogy a ma tulajdonolt Bitcoin 60%-át a jelenlegi árfolyam felett vásárolták. Más szóval a Bitcoin-tulajdonosok több mint fele veszteségben van, ami jól magyarázza a rendkívül negatív piaci hangulatot. Az alapvető tézis: Bitcoin mint likviditási füstjelző Jack központi állítása szerint a Bitcoin az egyetlen valódi szabadpiac, ami megmaradt számunkra, ezért a legpontosabb likviditási füstjelzőként működik. Az arany új csúcsokat dönt, ami azt jelzi, hogy a fiat pénz megtört, és a kormányoknak most már pénzt kell nyomtatniuk. A Bitcoin eladási hulláma viszont arra utal, hogy a rendszer még azelőtt összeomlik, mielőtt megkezdenék a kényszer nyomtatást. A Bitcoin az egyetlen eszköz, amely megmutatja az igazságot, mivel ez az egyetlen valóban szabad piac. A szuverén adósságválság természete Jack szerint épp lassan zajló szuverén adósságválságot élünk át. Az Egyesült Államok nem fog hagyományos értelemben csődbe menni – nem fogja felhívni hitelezőit azzal, hogy képtelen kifizetni őket. Ehelyett az inflációs csőd útját választja. Az egyszerű embereknek és a vállalatoknak két lehetőségük van adósság esetén: vagy becsületesen visszafizetik azt, vagy fizetésképtelenséget jelentenek. Az amerikai kormánynak azonban van egy harmadik lehetősége is: egyszerűen kinyomtatja az adósságának megfelelő összeget. Ezzel ugyan mindenkit ki tud fizetni, de a kifizetett összeg vásárlóereje már kevesebb lesz, mint az eredeti adósságé. Az arany már most tükrözi ezt a folyamatot – idén tíz Bitcoin-piaci kapitalizációnyi összeggel nőtt az arany piaci kapitalizációja. Ez a folyamat nem a jövőben fog megtörténni, hanem már most zajlik. A Trump-adminisztráció és a likviditás hiánya A Trump-adminisztráció eddig nem nyomtatott pénzt, pedig kampányában ezt ígérte, és a matematika szerint kénytelen is lesz megtenni. Az év eleje óta ez volt az egyik legszárazabb likviditási időszak az elmúlt öt évben. Az adminisztráció több fronton is kudarcot vallott: Elon Musk költségvetési megszorítási terve életképtelennek bizonyult, a vámháborúk folytatódnak, a kormány le is állt egy időre, a Fed pedig nem állt a kormány oldalára. A kincstár folyószámlája, a TGA az egyik legmagasabb szinten áll – csak a COVID időszakában volt magasabb. Arthur Hayes likviditási indexe jól mutatja, hogy a Bitcoin árfolyama megpróbálta előre jelezni a várható pénznyomtatást. Mivel azonban ez még mindig nem következett be, most korrigál vissza a valós likviditási szintre. Az ETF-ek és az intézményi befektetések valósága Sokan úgy vélik, hogy az intézményi befektetők kiszállnak a Bitcoinból az ETF-kiáramlások miatt. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Az ETF-forgalom jelentős része úgynevezett basis trade – a befektetők megveszik az ETF-et és egyidejűleg eladják a Bitcoin határidős ügyleteket, profitálva a kettő közötti különbségből. Ez a stratégia csak akkor jövedelmező, ha magasabb hozamot biztosít, mint a Fed alapkamata. Jelenleg nem ez a helyzet, ezért csökken az ETF-be áramló tőke. A nagy pénzügyi cégek, mint például a Vanguard, nem azért vásároltak Bitcoint, mert hisznek benne, hanem pusztán azért, mert ez a kereskedési stratégia jövedelmező volt számukra. A Bitcoin tartalékkezelő vállalatok és az MNAV A második nagy intézményi forrás a Bitcoin tartalékkezelő vállalatok voltak, élükön Michael Saylorral és a MicroStrategyvel. Saylor korábban heti egymilliárd dollárnyi Bitcoint vásárolt, ez azonban mára jelentősen lelassult. Az MNAV mutató – a piaci érték és a nettó eszközérték aránya – sem néz ki jól: a MicroStrategy részvényeinek piaci kapitalizációja 56 milliárd dollár, míg Bitcoin-vagyona 59 milliárd. A vállalat tehát a nettó eszközérték alatt kereskedik, ami azt mutatja, hogy a piac már nem fizet prémiumot azért, mert a vállalat Bitcoint tart a mérlegében. Ez is jelentősen csökkentette a piacra áramló intézményi tőkét. Miért olyan rossz a hangulat? A hangulat három fő okból rendkívül negatív. Először is sok új belépő vásárolt 90-100 ezer dollár körül vagy felette, és most veszteségben vannak. Másodszor hatalmas újraelosztás zajlott – sok régi Bitcoin-tulajdonos eladott pozíciójából. Ráadásul először fordult elő a Bitcoin történetében, hogy egyszerre volt kedvező kormányzati környezet és elegendő likviditás nagy pozíciók eladásához. Korábban vagy üldözték a Bitcoin-tulajdonosokat – IRS-vizsgálatok, bankszámlák bezárása –, vagy túl kicsi volt a piac a nagy eladásokhoz. Most mindkét feltétel adott volt, így sokan éltek a lehetőséggel. Jack nem adott el semennyit. A négy éves ciklus mítosza Jack határozottan elutasítja a négy éves ciklusok elméletét. Szerinte nem a csillagok állásától vagy valamilyen misztikus ciklustól függ a Bitcoin árfolyama, hanem a fiat likviditástól. A Bitcoin azért létezik, hogy a fiat valuták ellentéte legyen: a bitcoin kínálata véges - szemben a korlátlan fiat kínálattal, fix a monetáris politikája - szemben a naponta változó fiat politikával, energia fedezettel rendelkezik - szemben a semmivel sem fedezett fiattal. Ha a fiat likviditás szűkül, a Bitcoin rosszul teljesít. Ha a fiat likviditás özönlik, a Bitcoin árfolyama az egekbe szökik. Ez nem ciklus, hanem ok-okozati összefüggés. A Fed és a kvantitatív szigorítás vége A Federal Reserve mérlege COVID (nem is olyan régen volt, hogy ezt a szót le se volt szabad írni - a fordító) alatt 4 ezer milliárdról 9 ezer milliárd dollárra nőtt, aztán majdnem 3 ezer milliárd dollárt vontak ki belőle – ez a legtöbb QT, vagyis kvantitatív szigorítás a történelemben. December elsején véget ér a QT, és a Fednek hamarosan új pénzt kell nyomtatnia a gazdasági növekedés fenntartásához. Ez az a fordulópont, amiről Jack beszél. A Fed mérlegének csökkentése kétszer akkora hatású, mintha Kína eladná az összes amerikai kötvényét. Ebben a környezetben az, hogy a Bitcoin még mindig 91 ezer dollárnál jár, kifejezetten lenyűgöző teljesítmény. A politika és a választások szerepe Trump népszerűsége mélyponton van, a demokraták jelenleg ütik a republikánusokat. Ez azért van így, mert az emberek megfizethetőségi válságot élnek át, és úgy érzik, hogy a rendszer megcsalta őket. Trump 2000 dolláros stimulus csekkeket ígér 2026 közepére – nem véletlenül, hiszen ekkor lesznek a félidős választások. A politikusoknak két választásuk van: vagy hagyják összeomlani a rendszert, ami jó a Bitcoinnak, vagy inflációs csőddel oldják meg, ami szintén jó a Bitcoinnak. Jack szerint a második út valószínűbb, mert a politikusok politikusok maradnak. Globális stimulus és monetáris lazítás Az Egyesült Államok 2000 dolláros stimulus csekkeket készít elő. Japán 110 milliárd dolláros ösztönző csomagot tervez. Kína 1,4 ezer milliárd dolláros stimulust hagyott jóvá. A Fed december elsején hivatalosan befejezi a QT-t. Az USA évente 1,9 ezer milliárd dollár értékű kincstárjegyet bocsát ki. Kanada újraindítja kvantitatív lazítási (QE) programját. A globális M2 pénzkínálat rekord, 137 ezer milliárd dolláron áll. Az elmúlt 24 hónapban 320 kamatcsökkentés történt világszerte. Ebben a környezetben Jack Mallers szerint teljes nonszensz 35 ezer dolláros Bitcoin árfolyamról beszélni. Michael Burry és a rövid pozíciók kudarca Michael Burry, a "The Big Short" című film főhőse bezárta hedge fund-ját. Évekig fogadott a piac összeomlására, végül azonban kénytelen volt feladni. Jack szerint Burry nem érti a jelenlegi rendszert. Az eszközök árfolyama nem fognak bezuhanni, hanem "felfelé fognak olvadni", miközben a dollár értéke csökken. A részvénypiac már nem a P/E arányról szól – ez lett a nyugdíjrendszer Ponzi-sémája és az infláció elleni védelem eszköze. Aki a piac ellen akar fogadni, az ne shortoljon, hanem vásároljon Bitcoint, mert az felül fogja múlni a részvényeket. Luke Gromen tweete szerint 1929 és 1933 között a részvények zuhantak az aranyfedezett dollárhoz képest, de a Powell-féle pivot – 2018 negyedik negyedéve – óta az S&P 500 152%-ot emelkedett dollárban mérve, de aranyban mérve 27%-ot esett. Fiskális dominancia idején az arany jobb módja a részvények shortolásának, a Bitcoin pedig mindennek a shortolására. Az AI és a munkaerőpiac A Deepseek, egy kínai AI cég munkahely-apokalipszisről beszél. Az AI teljesen át fogja alakítani a munkaerőpiacot, ami újabb nyomást helyez a kormányokra, hogy pénzt nyomtassanak és megoldást találjanak. Ez további szélárnyat ad a Bitcoinnak, mint az egyetlen kemény, semleges pénznek ebben a környezetben. A piaci hangulat és a vásárlási lehetőség Jack szerint a jelenlegi hangulat túlzottan negatív. A Bitcoin népszerűsége a Google keresési trendek szerint ötéves mélypontján van, senki sem beszél róla, mindenki az AI-ról és az energiáról. Ez rendkívül bullish jel. A Bitcoin észrevétlenül osonhat az árnyékban, miközben a devalváció folytatódik. Mark Moss emlékeztetett rá, hogy a 25% feletti esések teljesen normálisak a Bitcoin-nál – ez már a harmadik ilyen az idei ciklusban, és nem is a legmélyebb. 2017-ben, az őrült emelkedés során csak az utolsó negyedévben hét 25%-os visszaesés volt. Miért nem szabad pánikban eladni? A fiat likviditás soha nem volt ilyen rossz: kormányzati leállás, kereskedelmi háborúk, fiskális többlet. Mindennek ellenére a Bitcoin árfolyama „csak" 91 ezer dollárnál jár. Jack szerint ez nem medvepiac, hanem vásárlási lehetőség. Mindkét vállalata – a Strike és a 21 – vásárolni fog, amennyit csak tud. A Strike minden nap Bitcoin bevételre és profitra tesz szert. Jack Mallers szerint a Bitcoin több százezer dollárra fog emelkedni 2026-ban, és továbbra is kitart emelkedő álláspontja mellett. A Strike és a 21 jövőképe A Strike rendkívül ambiciózus útitervet készített az év végére és 2026 elejére. Hamarosan elérhetővé válik New Yorkban, és az egész Egyesült Államokban elérhető lesz a hitelezés. Európában Olaszország, Spanyolország és más piacok nyílnak meg. Jön egy hitelkeret termék, ami nem 12 hónapos kölcsön, hanem rugalmas hitelkeret Bitcoin fedezet mellett. Elérhető lesz a készpénz után kamat, 5-8% közötti hozammal – kétszer annyi, mint amit a Fed kínál. Egy Visa hitelkártya is tervben van, ami Bitcoin fedezetű lenne – ez lenne az első valóban szabályozott, megfelelő Bitcoin-fedezett hitelkártya a világon. A Lightning Network és a fizetési rendszer forradalma Jack részletesen beszélt arról, hogyan működik a kártyás fizetési rendszer. A kereskedők 3-4%-ot fizetnek tranzakciónként, ami elosztásra kerül a kibocsátó bank, a befogadó bank és a kártyatársaság – Visa, Mastercard – között. A legnagyobb rész visszamegy a kibocsátó bankhoz, aki jutalmak formájában visszaadja a fogyasztónak: cashback, repülőjegyek, lounge hozzáférés. Valójában tehát a kereskedő fizeti a fogyasztó jutalmait. A fogyasztók imádják ezt a rendszert, ezért nem akarnak mást használni. A Lightning potenciálisan megoldhatná ezt, hiszen sokkal alacsonyabb díjakkal és azonnali véglegességgel rendelkezik. A kérdés azonban az, hogyan lehet meggyőzni a fogyasztókat, hogy olyan rendszert használjanak, ami nem ad akkora jutalmakat. Jack álma egy semleges protokoll, ami értéket közvetít. Ugyanakkor talán egy Strike Visa kártya is értékes lehet a piac számára – ez segíthetne abban, hogy a fogyasztók könnyebben használhassák Bitcoin fedezetű hitelkeretüket a mindennapi életben. A Bitcoin standard világképe Egy Bitcoin standardon nehéz fenntartani bármit nyereség nélkül – legyen az személyes élet, család vagy üzlet. A piac újra fogja árazni az üzleti tevékenységeket. A Strike-nál és a 21-nél a nyereségesség alapvető érték – ezt tekintik annak a módnak, ahogyan felelősséggel tartoznak a világ jobbá tételéért. Ha több pénzt keresnek, mint amennyit költenek, az azt jelenti, több értéket adnak a világnak, mint amennyit elvesznek. A Bitcoin standard mindenkit felelősségesebbé tesz. Az időpreferencia is csökken – az egészségügyi gondoskodás, a család ápolása fontosabbá válik. A mentőövek – állami vagy társadalmi kisegítések – sokkal nehezebbek vagy lehetetlenek lesznek, legyen szó üzletről, egészségről vagy pénzügyekről. A jövőkép: művészeti reneszánsz Jack szerint az AI és a Bitcoin kombinációja művészeti reneszánszt fog eredményezni. Ma egy orvosnak, könyvelőnek vagy ügyvédnek nemcsak a szakmáját kell értenie, hanem spekulánsnak is kell lennie – értenie kell a központi banki monetáris politikát, a kormányzati ügyeket, a kereskedelmi háborúkat, a tőzsdét, csak hogy fennmaradjon. A Bitcoin standardon nem kell spekulálni a vásárlóerő megőrzéséhez. Az AI elvégzi a hétköznapi feladatokat. Ez egy olyan világot hoz létre, ahol az emberek érdeklődésüket és művészeteiket követhetik egy teljesen szabad piacon. Itt ha valakinek jó ötlete van, amit végre tud hajtani és értéket nyújt, amiért az emberek hajlandók fizetni, az létezhet. Ha nem, megbukik. Ez lesz az a szép hely. Záró gondolatok: erősség és kitartás Jack édesapja mindig azt mondta neki: „A piacok megpróbálnak elijeszteni vagy kifárasztani. Végy long pozíciót, fizesd ki magad. Maradj erős. Csak az erősök élnek túl." Jack Mallers 13 éve van a Bitcoin iparban, és úgy érzi, pontosan erre született, hogy így járuljon hozzá a Bitcoinhoz. A jelenlegi helyzet szerinte nem medvepiac kezdete, hanem átmeneti, rövid távú esés, amit kihagyhatatlan vásárlási lehetőség. A makrogazdasági környezet soha nem volt kedvezőbb a Bitcoin számára. Szerinte hiba lenne bedőlni azoknak a narratíváknak, hogy a Bitcoin 35 ezer dollárra esik. Ő és vállalatai minden eséskor vásárolnak, mert meggyőződése, hogy az eszköz árfolyama 2026-ban több százezer dollárra fog emelkedni. https://www.youtube.com/live/6uTOn0j5dlc

Az elmúlt öt évben mindenki érezte: az élet brutálisan megdrágult. A hivatalos adatok 30-40%-os drágulást mutatnak, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanebben az időben a globális államadósság átlépte a 110 ezer milliárd dollárt. Ez nem véletlen egybeesés – a kettő szorosan összefügg. A hivatalos infláció hazugsága A fogyasztói árindex (CPI) azt hivatott mérni, mennyivel drágult az életünk. A gond az, hogy több okból is súlyosan alulbecsüli a valóságot. Egyrészt csak a változás ütemét méri, nem a tényleges áremelkedést. Másrészt használnak úgynevezett hedonikus kiigazításokat. Ha pl. egy iPhone 20%-kal drágul, de 50%-kal jobb lett, akkor szerintük csak 10% a drágulás, mert jobb terméket kapsz. Ez persze sovány vigasz annak, aki már így sem tudja megvenni. A legdurvább pedig, hogy például az amerikai CPI mérési módszerét eddig 13 alkalommal változtatták meg – valamiért minden esetben úgy, hogy alacsonyabb inflációt mutasson. Ha a régi, 1980-as vagy 1990-es módszereket alkalmaznánk, bizony sokkal magasabb számokat látnánk. Hogyan jutottunk idáig? Míg a technológiai fejlődés miatti defláció hatására számos technológiai termék és szoftver ára folyamatosan csökken, addig a szolgáltatások – különösen az egészségügy, oktatás és lakhatás – ára az egekbe szökött, hiszen sokkal nehezebb új kórházakat és lakásokat építeni valamint képzett orvosokat találni, mint milliónyi telefont legyártani. A legtöbb pénz a gyakorlatban nem nyomtatással, hanem hitel teremtéssel jön létre. Minél alacsonyabbak a kamatok, annál több hitelt lehet felvenni. A 2008-as válság után a központi bankok nullára, sok helyen negatívba vitték a kamatokat. Ilyet korábban sosem láttunk. Mi ennek az eredménye? A kormányok rekordösszegeket költöttek, magánszemélyek kedvező hiteleket vettek fel és ingatlanokat valamint részvényeket vásároltak. Ezek azok a dolgok, melyek kínálata némileg korlátozott, mivel a lakások számát nem lehet egyik napról a másikra duplájára növelni. Így amikor dollár ezer milliárdok özönlöttek a gazdaságba, a befektetési eszközök ára az egekbe szökött. Mi ezzel a gond? Az új pénz mindig a kormányokhoz és a gazdagokhoz kerül először, akik még az eredeti árakon költekezhetnek belőle. Akik a pénznyomtatótól távolabb esnek, azok pedig már csak a megnövekedett árakkal találkoznak. Ez az úgynevezett Cantillon-hatás (bővebben: Az átlagember bére nem követte a pénzmennyiség növekedését, ezért a tömegek számára egyre elérhetetlenebb a lakás- vagy akár a részvényvásárlás. Az államadósság valósága Az USA 38 ezer milliárd dollárral tartozik, Kína 20 ezer milliárddal, Japán 10 ezer milliárddal. Japán GDP-jének 251%-át teszi ki az adóssága – relatíve ők vannak a legrosszabb helyzetben. Európa nagy országai – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország – mind GDP-jük 110-145%-ával tartoznak. De kinek tartoznak? A kormányok állampapírokat bocsátanak ki, amelyeket befektetők vásárolnak meg, sok esetben maga a lakosság. A fejlett országok főleg saját állampolgáraik felé adósodtak el – nyugdíjalapoknak, bankoknak, biztosítóknak, saját jegybankjuknak. Az USA adósságának 75%-a hazai tulajdonban van. Ez sokkal biztonságosabb, mint a fejlődő országok helyzete, ahol az adósság nagy része külföldi kezekben van, ezáltal a tőke gyorsan menekülhet. A meglepő igazság: ezt az adósságot sosem fogják visszafizetni. És gyakorlatilag nem is kell visszafizetni. A lejáró adósságot mindig újabb adósságból fizetik vissza. Ez addig a pontig működik, amíg a befektetők bíznak a rendszerben. A valódi eszköz a törlesztésre: az infláció. Amikor az infláció magas, az adósság reálértéke csökken. Ezt hívják "puha csőd"-nek. Az USA a második világháború után így csökkentette GDP 106%-os adósságát 23%-ra 1974-re – nem spórolással, hanem inflációval és növekedéssel. Mikor omlik össze? Az adósság önmagában nem probléma. A probléma akkor kezdődik, amikor elvész a bizalom. Amikor a befektetők nem hiszik, hogy a kormány képes kezelni az adósságát, vagy hogy az infláció kontroll alatt van. 2022-ben Liz Truss brit miniszterelnök 45 milliárd fontos adócsökkentést jelentett be fedezet nélkül. Befektetői pánik tört ki, a font rekord mélységbe zuhant, a Bank of England kénytelen volt azonnal beavatkozni. Mindez napok alatt történt – egy fejlett, stabil gazdaságban. A veszélyes adósságspirál egyszerű: a kormány sokat költekezik, a jegybank pénzt nyomtat, az infláció felgyorsul, a jegybank kamatemelésre kényszerül, a magasabb kamatok miatt drágább az adósság, a kormány még többet költ. Végkimenetel: hiperinflációs összeomlás, mint a Weimari Németországban a '20-as években, Magyarországon 1946-ban (a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja), Zimbabwe-ben a 2000-es években vagy Venezuelában. Van kiút? A rossz hír: a pénzteremtés nem áll meg. Az adósságspirál miatt a kormányok kénytelenek folytatni a költekezést és a pénznyomtatást. A szolgáltatások – mint az egészségügy vagy az oktatás – drágák maradnak, mert a kínálatukat nehéz gyorsan növelni. A jó hír: a munkaerőhiány béremeléseket kényszeríthet ki. Japánban már most rekord béremeléseket látunk. Több pénz juthat az átlagemberhez mind adócsökkentések és támogatások, mind béremelések formájában. A termékek drágulása pedig azt jelenti: visszatér a gyártás, és vele együtt a minőségi munkahelyek nyugatra. Mit tehetünk egyénileg? Alapvetően két dolgot: egyrészt keményen dolgozni és fejlődni, másrészt pedig olyan eszközökbe fektetni, amelyek kínálata korlátozott. Vagyis olyan dolgokba, amelyek kínálata lassabban nő, mint a pénzmennyiség – így védve meg a megtakarításainkat az infláció ellen. Bitcoin: az alternatíva Itt jön a képbe a Bitcoin. Mindössze 21 millió létezhet valaha – ezt senki nem változtathatja meg, sem jegybankár, sem politikus. Nincs központi szereplő, aki manipulálhatná. Nem lehet "többet nyomtatni", amikor úgy döntenek a hatalmon lévők. Míg a hagyományos fiat rendszer centralizált, inflációs és átláthatatlan, addig a Bitcoin decentralizált, deflációs jellegű és teljesen átlátható. Nem csodaszer – ingadozik az árfolyama, komplex a kezelése –, de olyan eszköz, amelyet nem lehet elértékteleníteni pénznyomtatással. És az ingatlannal ellentétben már néhány ezer forintért is vásárolható belőle. Egy olyan világban, ahol a kormányok 110 ezer milliárd dollár adósságot halmoztak fel, és az egyetlen "megoldásuk" még több pénz nyomtatása, a Bitcoin menekülési útvonalat kínál azoknak, akik nem akarnak áldozatul esni a következő inflációs hullámnak. A bizalom játszmája A fiat pénzügyi rendszer egyetlen dologra épül: bizalomra. Még bízunk abban, hogy a pénzünk holnap is ér valamit. Még abban is bízunk, hogy a kormány vissza tudja fizetni az adósságát. És még abban is bízunk, hogy nem omlik össze ez a rendszer. De amikor a globális adósság a GDP 100%-át közelíti, a központi bankok egyetlen megoldása még több pénz nyomtatása, és az átlagember már nem tud önerőből lakást vásárolni vagy gyereket vállalni – akkor bizony a bizalom könnyen megrendülhet. Nem az a kérdés, hogy lesz-e válság, hanem hogy mikor lesz, és hogy felkészültél-e rá. A legjobb idő bitcoint venni tizenhat évvel ezelőtt volt. A második legjobb idő pedig most van. (Bitcoin vásárlásához a videóban elhangzottaktól eltérően a https://strike.me platformot ajánlom.)

Adam Livingston, a "Bitcoin varázsló" éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszerről, amelyet késői stádiumú civilizációként ír le. Az adósságalapú gazdaság A videó központi üzenete, hogy minden dollár valójában valaki (általában a kormány) be nem tartott ígérete. Az egész rendszer úgy működik, hogy folyamatosan új adósságot hoznak létre a régi adósság kifizetésére - ez egy végtelen ciklus. Senki sem tulajdonol semmit Az emberek egyre inkább nem birtokolnak semmit - a házat, az autót, a diplomát mind egy bank tulajdonolja. Egyre több minden bérelt, jelzáloggal terhelt vagy részletfizetéssel vásárolt. Egyre több ember több állásban dolgozik, mégis szűkölködik. A politikusok szerepe A politikusok nem problémamegoldók, hanem csak annyira halasztják el az összeomlást, amíg a következő választási ciklusig eljutnak. Rövid távon gondolkodnak, nem oldanak meg problémákat, csak késleltetik a fenntarthatatlan, egyre növekvő adósságon alapuló rendszer összeomlását. Fő céljuk, hogy minél több adósságot halmozzanak fel, aztán persze majd a másik pártot hibáztassák. A kormány is hitelekből működik, a bankok hitelezéssel “pénzt” teremtenek, egyre nagyobb hitelekből törlesztik a korábbi hiteleket. Azt a látszatot keltik, hogy ez így kell, hogy működjön, és a mi dolgunk, hogy ezt tovább működtessük. Eszünkbe ne jusson ebből kiutat keresni! Miközben szemmel láthatóan van kiút ebből a rendszerből, és ténylegesen, önként ki lehet lépni belőle. A Bitcoin mint valódi szabadság A Bitcoin rettegést kelt minden hatalmon lévőben. A Bitcoin az egyetlen dolog, amit senki sem tud elértékteleníteni, cenzúrázni vagy elkobozni. Nem kell hozzá banki engedély, hitelpontszám vagy űrlapok kitöltése. A szabályait nem módosíthatja senki kénye kedve szerint. Nem bizalomra épül, minden eleme ellenőrizhető. Igazi lehetőség a pénzügyi szabadságra. Önrendelkezés A Bitcoin birtoklásával az ember többé nem koldul aprópénzért, nem vár újabb segélyeket, és nem játszik a rendszer megtört szabályai szerint. Végre van valamink, amit nem tudnak elértékteleníteni, nem tudnak elkobozni, és nem tudnak új szabályozásokkal kontrollálni. A Bitcoin valódi szabadságot nyújt válogatás nélkül bárki számára. És a hatalmon lévők tudják ezt. Ezért akar téged minden hatalmi struktúra - a bankoktól a bürokratákig - összezavart, rémült és meggyőzött állapotban tartani arról, hogy ez túl kockázatos. Mert ha kellően sokan rájönnek, hogy el tudnak menni, az egész játékuk darabokra hullik. Az üzenet lényege Senki sem fog megmenteni. A rendszert pontosan úgy tervezték, hogy épp elég kényelmes legyen ahhoz, hogy ne lázadj, de elég szegény maradj ahhoz, hogy ne tudj könnyedén távozni. De van választásod: ki tudsz lépni, abbahagyhatod a játékukat. El tudod dönteni, hogy az időd, a pénzed, az életed többet ér, mint a végtelen szorongás és az állandó adósság. Ha úgy döntesz, a Bitcoin gyűjtögetése lehet a saját függetlenségi nyilatkozatod. Többet érdemelsz, mint hogy a bohóc, megélhetési politikusok által működtetett rendszer hörcsögkerekén futkározz egy életen át. Lépj ki, ébredj fel, és hagyd, hogy a fenntarthatatlan, adósság alapú rendszer nélküled rothadjon tovább!

Mi van, ha a gazdasági válságok oka nem a tőkehiány, hanem a rossz, manipulálható pénz? Az osztrák közgazdaságtan a gazdaságot az emberek egyéni döntései felől közelíti meg, és hisz abban, hogy a piac szabad működése a legjobb út a jóléthez. Elutasítja a bonyolult matematikai modelleket, ehelyett azt vallja, hogy az egyéni választások spontán rendet hoznak létre, ha az állam nem avatkozik be. Az egészséges pénz, azaz a stabil és értékálló valuta a kulcsa annak, hogy a gazdaság ne csússzon válságba az infláció vagy a rossz döntések miatt. * Az osztrák közgazdaságtan alapjai * A szabad piac ereje * Egészséges pénz és időpreferencia * A keynesi fordulat és hatása * Miért káros az állami beavatkozás? * A Cantillon-hatás: az igazságtalanság elve * A piac mint felfedezési folyamat * A tervgazdaság kudarca * Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze * Összegzés

Bitcoin Mentor

Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze

Az osztrák közgazdaságtan alapja a szabad piac és az egészséges pénz, vagyis olyan stabil és értékálló valuta, mint a Bitcoin.

A fiskális dominancia: amikor a kormány kiszorítja a Fed függetlenségét Jack Mallers ebben az epizódjában a pénzügyi rendszer mélyebb problémáira összpontosít, különösen arra a jelenségre, amit fiskális dominanciának nevezünk. Ez akkor következik be, amikor az amerikai kormány finanszírozási igényei és a politikusok újraválasztási törekvései fontosabbá válnak, mint a Federal Reserve központi bank állítólagos függetlensége. Jack szerint ez rendkívül veszélyes helyzet, amit általában csak fejlődő országokban, például Argentínában látunk, nem pedig a világ tartalékvalutáját kibocsátó gazdaságban. A probléma gyökere a pénzügyi rendszer "csővezetékeiben" van, ahogy Jack fogalmaz. Két kulcsfontosságú mutatót magyaráz el: a SOFR-t (Secured Overnight Financing Rate), ami azt mutatja, mennyibe kerül készpénzt kölcsönvenni államkötvény fedezet mellett, és az IOB-t (Interest on Reserve Balances), ami a Fed-nél parkoltatott készpénz után járó kamat. Normális piaci körülmények között az IOB magasabb, mint a SOFR - ez biztosítja, hogy a bankoknak megérje a Fed-nél tartani a tartalékaikat ahelyett, hogy kölcsönadnák. De mostanra ez a helyzet megfordult. A likviditási válság jelei Amikor a SOFR meghaladja az IOB-t, az azt jelenti, hogy nincs elég készpénz a rendszerben az amerikai államadósság finanszírozásához. Jack egy grafikont mutat be, ami azt szemlélteti, hogy bár 2022-23-ban még egészséges volt a piac, 2024 végére a helyzet drámaian megromlott. Halloween éjszakáján a Fed Standing Repo Facility-jéből 50 milliárd dollárt kellett lehívni - ez 50 milliárd frissen nyomtatott valuta, amire a piac megmentéséhez volt szükség. De miért is nincs elég készpénz? Jack elmagyarázza, hogy Scott Bessent, az amerikai Pénzügyminisztérium vezetője (és előtte Janet Yellen) folyamatosan rövid lejáratú, 1-3 hónapos kincstárjegyeket bocsát ki. Miért? Mert senki sem akarja megvenni a 10 vagy 30 éves amerikai államkötvényeket - senki nem akar hosszú távú kapcsolatot egy 37 ezer milliárd dolláros adósságban álló kormánnyal. A rövid lejáratú papírokat azonban megveszik befektetők, például a Tether, mert 1-3 hónapos kockázat még elfogadható. A probléma az, hogy ez a stratégia elözönli a piacot kincstárjegyekkel, és kiszívja az összes likviditást a rendszerből. Nem 3D sakk, hanem rendszerhibák Jack eredetileg azt gyanította, hogy Trump és Bessent szándékosan játszik 3D sakkot: leállítják a kormányt, hogy likviditási válságot kényszerítsenek ki, és ezzel rákényszerítsék a Fed-et a pénznyomtatásra. Aztán azonban talált egy Twitter beszélgetést Luke Gromen (akit Jack minden idők legnagyobb makró szakértőjének tart) és John Kaminsky között, ami megvilágította: ez nem is szándékos manipuláció. Ez egyszerűen a rendszer működésének következménye - ha a kormány csak rövid távon tud finanszírozást találni, akkor matematikai szükségszerűség, hogy a Treasury folyószámlájának (TGA) egyenlege magasabb legyen. Luke Gromen azt a képet használja, hogy ez egyre inkább "futószalag-probléma" - egyre gyorsabban kell futni, hogy ugyanazon a helyen maradj. Ahogy minden évben újabb deficitek keletkeznek, és egyre többet finanszíroznak rövid távon, a TGA egyenlegének tovább kell nőnie. Jack következtetése világos: a pénzügyi rendszernek sokkal több dollárra van szüksége, mint amije van. Nem számít, mit akar a Fed - az amerikai kormánynak finanszíroznia kell magát, és ehhez a kamatokat csökkenteni kell, valamint el kell kezdeni a mennyiségi lazítást, vagyis a pénznyomtatást. Ez nem politika, hanem matematika. Stimulusok és pénznyomtatás 2026-ban Arthur Hayes tweetje tömören foglalja össze a helyzetet: a demokraták megverték a republikánusokat a félidős választásokon, így Trumpnak és Bessent-nek 2026-ban "turbófokozatra kell kapcsolni a pénznyomtatót", hogy ajándékokat osszon a szavazóknak a következő választásokra. Jack teljesen egyetért ezzel az elemzéssel. Jack látja, hogy sokan beszélnek a Bitcoin négyéves ciklusokról, és vannak elemzők, akik szerint technikailag véget ért a bikapiac. De őt ez egyáltalán nem érdekli. Ahogy fogalmaz: a sakktáblára néz, és látja, hogy az ellenfél csak egy lépést tehet. Az amerikai kormánynak és a Federal Reserve-nek egyszerűen nincs más választása, mint pénzt nyomtatni. Ez nem vélemény kérdése - ez matematikai és politikai szükségszerűség. A kormány újraindítása Trump bejelentette, hogy a kormányt újraindítják, és visszavonják az összes korábbi leépítést. Az Elon Musk vezette Doge program, ami a kormányzatot startupként akarta vezetni és kirúgta a csalással gyanúsítható alkalmazottakat - nos, mindez visszakerül a helyére. Az első hat hónap haladása nem lesz fenntartható, mert egy adósságalapú pénzügyi rendszert nem lehet takarékossági vagy deflációs politikával működtetni. Az infláció egyszerűen bele van építve a rendszer DNS-ébe. Jack kérdése retorikai: tudni akarjátok, miért emelkedett a Bitcoin a hétvégén? Pontosan ezért. A Fed leállította a mennyiségi szigorítást (QT), és már egyes Fed-tagok 50 bázispontos kamatcsökkentést szorgalmaznak decemberre. A mennyiségi lazítást (QE) folytatni kell, több százmilliárd dollárt kell hozzáadni a Fed mérlegéhez. A demokraták és republikánusok befejezik a politikai harcot és újraindítják a kormányt, mert a pénznyomtatásnak meg kell kezdődnie. Ez a rendszer egyszerűen összeomlik, ha nem kezdenek el pénzt nyomtatni. Trump ígéretei: 2000 dolláros stimulus és 50 éves jelzálog Trump Truth Social platformján jelentette be, hogy legalább 2000 dolláros stimulust fizetnek minden amerikainak (a magas jövedelmű emberek kivételével), miközben azt állítja, hogy hamarosan elkezdik visszafizetni a 37 ezer milliárd dolláros nemzeti adósságot. Jack szerint ez logikailag ellentmondásos: ha valóban ki lehetne fizetni az adósságot, akkor azt kellene tenni, nem pedig 2000 dollárt osztani mindenkinek. Ez a leginflációsabb gazdaságpolitikai lépés, amit csak el lehet képzelni - ingyen vásárlóerőt adni mindenkinek, hogy befecskendezzék a gazdaságba. Legutóbb, amikor ilyen történt a C**** alatt, a piacok soha nem voltak ennyire bikásak, és az eszközárak nem voltak ilyen magasan. Trump másik bejelentése még abszurdabb: bevezetik az 50 éves jelzálogot. Jack felháborítónak tartja ezt: ha 22 évesen kikerülsz az egyetemről és veszel egy házat, akkor csak 72 évesen leszel teljes tulajdonos. Ez nem megoldás a lakhatási válságra, hanem annak súlyosbítása. Az 50 éves jelzálog sokkal drágább, mint a 30 éves, mert 20 évvel tovább fizetsz kamatot. De a rendszer már olyan mélyen adósságalapú, hogy az emberek nem is tudnak másként gondolkodni - mindenki a jövőbeli keresetei alapján él, és ma szinte senkinek sincsenek valódi kemény eszközei. Globális pénznyomtatási verseny Jack emlékeztet: a Bitcoin globális pénzügyi eszköz, és a pénznyomtatás globális jelenség. Amikor az USA pénzt nyomtat, mindenki másnak pénzt kell nyomtatnia - ez egy verseny a leggyengébb valutáért. Kína nem fog ölbe tett kézzel ülni, miközben az USA leértékeli a dollárját és így versenyezni próbál a gyártásban. Ha az USA gyengíteni kezdi a dollárt, Kína is gyengíteni fogja a jüant. A globális pénznyomtatásnak mindenhol meg kell kezdődnie, és Jack szerint 2026-ban turbófokozatra kapcsolják. Az adósságalapú rendszer és az AI paradoxona Jack egy egyszerű példával magyarázza el, miért nem működhet defláció egy adósságalapú rendszerben. Képzeld el, hogy egy városban élsz, ahol a teljes pénzkínálat nulla. Kílik egy bank, és ad neked 100 dollárt 5% kamatra. Egy év múlva vissza kell fizetned 105 dollárt - a 100 dollár tőkét plusz az 5 dollár kamatot. De ha a város teljes pénzkínálata nulla, akkor honnan veszed azt az 5 dollárt? A válasz: a bank ad kölcsönt valaki másnak is. Te szolgáltatást nyújtasz ennek a másik személynek, ő fizet neked, és így szerzed meg azt az 5 dollárt, amivel vissza tudod fizetni a kamatodat. Ez az egyszerű példa világosan mutatja: a bankrendszernek folyamatosan bővítenie kell a hitelkínálatot, hogy az előző időszak adósságait kamatostul vissza lehessen fizetni. Amikor a központi bankok "2%-os inflációs célról" beszélnek, valójában a hitelteremtési céljukról beszélnek. A rendszernek örök inflációra van szüksége ahhoz, hogy túléljen - ez nem hiba, hanem a rendszer alapvető működési elve. Sokan azt mondják, hogy majd az AI megmenti a gazdaságot. Ha az AI valóban olyan deflációs, mint amilyennek látszik, az össze fogja roppantani az inflációs rendszert. A rendszernek strukturálisan szüksége van inflációra. Az egyetlen módja annak, hogy megmentsd magad ebben a környezetben, ha egyszerűen kiszállsz (opt out) a rendszerből. Az inflációs rendszeren belül nem tudsz túlélni, mert ennek a rendszernek folyamatosan le kell értékelnie a megtakarított pénzedet, vagyis az idődet és energiádat, vagyis téged. Erre a rendszeren belül nincs megoldás. Ezért időszerű egyre több ember számára az alternatív rendszer, a Bitcoin és alternatív pénz, a bitcoin önkéntes választása. A valóság számokban A statisztikák kíméletlenek: a University of Michigan fogyasztói bizalmi indexe 50,3-ra esett novemberben, ami sokkal rosszabb, mint amit az elemzők vártak. Az amerikai munkahelyi leépítések októberben elérték a 22 éves csúcsot - több mint 153 000 embert bocsátottak el egyetlen hónap alatt. Ez mindkét mutatóban messze túlszárnyalja a 2008-as globális pénzügyi válság és a 2020-as világjárvány alatt mért értékeket. A legtöbb leépítés két szektorban történik: raktározás és technológia - igen, a technológiai szektor a második helyen áll a leépítésekben. A nagy szétválás: részvénypiac vs. fogyasztói bizalom Jack egy kritikus grafikont mutat be, ami mindent elmond. 2020-ig a fogyasztói bizalom és az S&P 500 részvényindex szinte tökéletesen együtt mozgott. Ha a részvénypiac emelkedett, az emberek optimisták voltak. Ha a részvénypiac esett, az emberek pesszimisták voltak. De 2020-ban valami alapvetően bedöglött. A részvénypiac azóta folyamatosan emelkedik és történelmi csúcsokon van, miközben a fogyasztói bizalom zuhan és ma már alacsonyabb, mint a 2008-as pénzügyi válság mélypontján volt. Az emberek szűkölködnek, miközben az eszközárak az egekben vannak. Jack ráhelyez két másik vonalat a grafikonra: az S&P 500-at aranyban mérve, és az S&P 500-at Bitcoinban mérve. És ekkor válik világossá minden. Az aranyban mért részvénypiac sokkal jobban illeszkedik a fogyasztói bizalomhoz - mindkettő stagnál vagy csökken évtizedek óta. Jack szerint a probléma az, hogy rossz vonalzóval mérünk. A dollár, mint mérőeszköz, értelmetlen és értéktelen - eltorzítja a valóságot. Ha aranyban mérnénk a részvénypiacot és a fizetéseket, rögtön látnánk, hogy a világ évtizedek óta egyre rosszabb irányba halad, és hogy szinte senki fizetése sem tudja tartani a lépést a valódi inflációval. A Bitcoin mint igazság Jack azt mondja: ti mind egy válságon mentek keresztül most, csak nem veszitek észre, mert dollárban méritek a világot. A nagy gazdasági világválság 100 évvel ezelőtt volt, amikor a dollár még aranyfedezettel rendelkezett. Most a dollár azzal van "fedezve", hogy valaki megnyom egy billentyűt a számítógépen. Ha aranyban mérnéd a világot, ahogy a nagy gazdasági világválság idején mérték, akkor látnád, hogy most mész keresztül egy válságon. A Bitcoin pedig még drámaibb képet mutat - amint a Bitcoin 2009-ben elindult, a Bitcoin szerint mért S&P 500 olyan gyorsan zuhant nullához, ahogy csak tudott. A fiatal generáció elveszett jövője Jack részletes statisztikákat mutat be a fiatal generáció helyzetéről, és ezek a számok valóban megdöbbentőek. Az amerikai friss diplomások 41%-a "alulfoglalkoztatott" - és ez kulcsfontosságú megkülönböztetés. Nem munkanélküliek, hanem olyan munkát végeznek, amihez egyáltalán nem kellett volna diploma. A Stanford egyetemen informatikai diplomát szereznek, aztán a Whole Foods-ban dolgoznak pénztárosként. Magasan képzett, intelligens fiatal felnőttek ezrei érzik úgy, hogy becsapták őket - és Jack szerint teljesen igazuk van. A Chipotle gyorsétteremlánc pénzügyi jelentése részletesen elemzi, hogy melyik demográfiai csoport küzd a legjobban: a 25-34 évesek. Ezt a csoportot egyszerre több ellenszél is éri - növekvő munkanélküliség, drámaian megnövekedett diákhitel-visszafizetések, és a vártnál lassabb bérnövekedés. Ezek a fogyasztók hatalmas nyomás alatt vannak, és érződik is a visszafogottságuk - kevesebbet költenek, ritkábban járnak étterembe, elhalasztják a nagyobb vásárlásokat. A megszegett társadalmi szerződés Ezek az emberek nagyon konkrét ígéretekben hittek, amikor iskolába mentek. Azt várták, hogy nemcsak munkát kapnak majd a diplomájukkal, hanem olyan karrierpályára lépnek, ahol a fizetésük évről évre jobban nő, mint az infláció. Ez az alapvető "társadalmi szerződés" - ezért vállalod a diákhitelt, ezért ülsz le évekig tanulni, ezért áldozod fel a húszas éveid egy részét. De ez a szerződés most felbomlott. Nemcsak hogy nehezebb munkát találni az egyetem után, de az AI térnyerésével a karrierlétra is eltűnik - mire átmennél egy jobb pozícióba, ott már digitális alkalmazottak vannak. Két év múlva kétszer annyi digitális alkalmazott lesz, három év múlva megint kétszer annyi. És ez a folyamat soha nem áll meg, csak gyorsul. A társadalmi feszültség növekedése Jack egy ijesztő grafikont mutat be: az USA-ban a politikai merényletek és merényletkísérletek gyakorisága közeledik az 1800-as évek közepi szintekhez. És mi történt az 1800-as évek közepén? A polgárháború. A fiat valutából és az adósságalapú monetáris rendszerből eredő társadalmi megosztottság mértéke olyan szintet ért el, amilyet modern a korban még nem láttunk. Amikor az emberek elveszítik a hitüket abban, hogy kemény munkával és játékszabályok betartásával megépíthetik az életüket, akkor radikalizálódnak - és most pontosan ez zajlik. Jack beszél Zuhanni Marden győzelméről New Yorkban, aki Eric Adams után lett a város polgármestere - egy nyílt szocialista jelölt. És Jack figyelmeztetése világos: ha azt hiszed, hogy a szocializmus csak átmeneti jelenség New York Cityben, akkor tévedsz. Ez egy trend, ami végigfut majd az egész Egyesült Államokon. Ahogy egyre több fiatal, művelt, intelligens ember válik kiábrándulttá, munkanélkülivé vagy alulfoglalkoztatottá, úgy nő a szocialista üzenetek népszerűsége. Jack nem lepődne meg, ha egy szocialista jelölt komoly szavazóbázist kapna már a következő elnökválasztáson. A 37 ezer milliárd dolláros kérdés Jack megértően magyarázza, hogy ez miért történik - nem azért, mert az emberek hisznek a szocializmusban, mint jó ötletben. Egyszerűen nem akarnak veszíteni. A fiatalok azt látják: megszülettek, arra bátorították őket, hogy vegyenek fel diákhitelt, hogy szerezzenek diplomát, munkát és bérnövekedést ígértek nekik. És most? Nincs munkájuk, vagy rosszabb munkát végeznek, mint amire készültek. Nem tudják visszafizetni az adósságaikat, nem tudnak házat venni, nem engedhetik meg maguknak, hogy családot alapítsanak. És mindez nem az ő hibájuk - minden szabályt betartottak, mindent úgy csináltak, ahogy kellett. Mégis vesztesként kezelik őket. És ezt nem fogadják el. Jack elmagyarázza az alapproblémát: van egy 37 ezer milliárd dolláros lyuk a nemzetgazdaság mérlegében. Ez nem csak egy szám a papíron - ez 37 ezer milliárd dollárnyi idő és energia, ami eltűnt, elpárolgott. Ne feledd, a pénz nem más, mint az időd és energiád absztrakt reprezentációja! Tehát valahol 37 ezer milliárd dollár értékű emberi munka, emberi életek, emberi jövő egyszerűen elpárolgott. És most valakinek fel kell vállalnia ezt a veszteséget - nem nyomtatott papírdarabokkal, hanem valódi idővel és energiával, valódi életszínvonal-csökkenéssel. A Bitcoin mint egyéni megoldás Jack magyarázata a Bitcoinról személyes és határozott. Ahogy ő fogalmaz: a Bitcoin egy módja annak, hogy azt mondja: "Nem tudom, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tudok - nem én leszek az." Ez nem arrogancia, hanem pragmatizmus. Jack nem tudja, hogy végül az ifjúság, vagy a Jamie Dimonok, vagy Kína, vagy Oroszország fogja-e megfizetni azt a 37 ezer milliárd dolláros számlát. Őszintén be is vallja, hogy ez nem az ő problémája - majd eldöntik egymás között. De egy dolgot garantál: Jack Mallers nem fog veszíteni. És honnan ez a magabiztosság? Mert Jacknek van bitcoinja, és a bitcoinja hidegtárcában van, kriptográfiával védve, és matematika által védve. Azt nem lehet nyomtatni. Nem lehet elkobozni. Nem lehet kivenni a kezéből. Az ő ideje és energiája, amit éveken át fektetett be, védett. És most jön a lényeg: nem számít, ki nyeri meg a következő választást. Nem számít, hogy Kínának tetszik-e Trump vámpolitikája vagy sem. Nem számít, hogy Jamie Diamond-nak vagy a nagybankoknak kell-e végül megfizetni a számlát. Jack nem kell, hogy tüntessen érte, nem kell, hogy meggyőzzön másokat, hogy értsék meg. Egyszerűen birtokolja a Bitcoint, és a Bitcoin szabályait emberek egy elosztott csoportja tartatja be világszerte, akik mind egy igazságos, transzparens rendszert akarnak. A Bitcoin Standard vizualizálva Jack bemutat egy fordított grafikont, ami a Bitcoin Standardot vizualizálja. A kék vonal a hamis fiat világ - a részvénypiac, a dollár alapú megtakarítási számla, ami tömegeket csapott be azzal az ígérettel, hogy a jövőjükre tesznek félre. Aztán amikor eljön az idő, hogy házat vegyenek, rájönnek, hogy nem engedhetik meg maguknak. A narancssárga vonal egy Bitcoiner élete - aki kilép ebből a rendszerből, gyerekeket nemz, és számára az ingatlan, az oktatás, a család megteremtése egyre megfizethetőbbé válik. Amikor a narancssárga vonalon élsz, az élet egyre olcsóbb lesz. Amikor a kék vonalon élsz, az élet egyre drágább lesz. A fehér vonal pedig a bitcoinerek hangulatát mutatja - és ez drámaian más képet fest. Amióta a Bitcoin 2009-ben elindult, a világ folyamatosan jobb lett a bitcoinerek számára. Nagyobb lett, boldogabb lett, egészségesebb lett. Jack saját példáját hozza: amióta bitcoiner lett, egészségesebb lett, tanultabb lett, beleszeretett valakibe, tervezi, hogy rengeteg gyereke lesz, sikeres vállalkozásokat indított, és képes volt valódi megtakarításokat felhalmozni a jövőjére. A társadalom nettó termelőjévé vált ahelyett, hogy folyamatosan csak a túlélésért küzdene. Jack szerint ez a fiat világ becsap téged. A föld alatt van az igazság. Trump büszkén állítja, hogy a tőzsde történelmi csúcson van - de ha megfordítod a grafikont és a valóságban méred, látod, hogy ez hazugság. Ez az, ami bitcoinerré válás: kilépni a kék vonalból, felszállni a narancssárga vonalra, és egy olyan rendszerre váltani, ami nem ígér mást, csak amit matematikailag garantálni tud. Bitcoin és AI: a művészeti reneszánsz lehetősége Jack egy jövőbeli beszédének ötletét osztja meg: azt gondolja, hogy a Bitcoin és az AI kombinációja művészeti reneszánszt fog kiváltani. De hogyan? A fiat világban nem elég csak orvosnak, könyvelőnek vagy ügyvédnek lenni. Szakértőnek kell lenned a központi banki politikában, a különböző részvényekben, a vételi opciókban is - mert különben nem tudsz lépést tartani az inflációval. Tehát csak fele olyan produktív leszel a szakmádban, amilyen lehetnél, mert a fele idődet azzal töltöd, hogy spekulálsz és jó befektetési lehetőségeket keresel. És művészet? Arróll ne is álmodj, mert az sem tartja a lépést az inflációval. Szóval mondjuk egy kiégett könyvelő leszel, aki utálja a munkáját, és ugyanannyi időt tölt a kereskedési alkalmazásában, mint a munkával. Ez tönkreteszi a társadalmat. Most kombináld ezt az AI-al: az AI elvégezheti az adóbevallásunkat, megírhatja a jogi dokumentumainkat, leolvashatja a vérképünk részletes eredményeit. Az emberi tehetség és kreativitás pazarlása, ha pl. szimplán könyvelőnek mész. És ha a Bitcoin lenne a pénz - egy valódi, kemény, fair, méltányos pénz, amin virágzó társadalmat lehet építeni? Akkor nem kellene az időd több mint felét azzal töltened, hogy kereskedsz és spekulálsz a túlélésért. Akkor eljönne egy művészeti reneszánsz, ahol az emberek újra művészeti tevékenységet is folytathatnának, és kreativitással foglalkozhatnának. Amikor Bitcoint birtokolsz, profitálsz az emberi innovációból - a dolgok ára bitcoinban mérve csökken. Dollár birtoklása esetén nem profitálsz a körülötted lévő társaid által létrehozott innovációkból. Ez az alapvető különbség. Strike termékfrissítések: új termékek és szolgáltatások Jack bemutatja a Strike ambiciózus terveit az elkövetkező hónapokra. Terjesztik a Bitcoin-fedezetű hitelezési szolgáltatásukat az egész USA-ban, beleértve Texast, Kaliforniát és New Yorkot, és folyamatosan csökkentik a minimális kölcsönösszegeket, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék. A cél a globális skálázás - hogy a világ bármely pontján élő ember kölcsönözhessen Bitcoinja ellenében. A legnagyobb újítás a Bitcoin Line of Credit lesz - az első teljesen szabályozott, megfelelő Bitcoin hitelkeret az Egyesült Államokban. Ez nem egy újabb "DeFi" protokoll szabályozatlan környezetben, hanem egy banki partnerrel együttműködve épített, szabályozott termék. A lényeg, hogy ez fizetési módszerként fog működni: amikor Lightning fizetést indítasz, számlát fizetsz, vagy Bitcoint veszel, választhatsz, hogy a készpénzedből, az összekapcsolt bankszámládból, vagy ebből a hitelkeretedből fizetsz. Jack lelkesen meséli, hogy ő maga összekapcsolja majd az összes számláját - amikor fizetnie kell a hitelkártyáját, a lakásközösségi díjat vagy bármilyen más számláját, az automatikusan a hitelkeretéből fog levonódni a Bitcoinja ellenében. A Strike Yield 5-8% hozamot kínál majd a készpénz egyenlegre, Bitcoin-alapon. Ez azért lehetséges, mert a Strike az egyik legnagyobb Bitcoin-fedezetű hitelező a világon - gyakorlatilag a másik oldalon lévő kölcsönvevők fizetnek kamatot, és ezt a kamatot továbbítják azoknak, akik készpénzzel finanszírozzák ezeket a kölcsönöket. Ez egy túlbiztosított konstrukció, ami azt jelenti, hogy a kölcsönök mögött mindig jóval több Bitcoin van fedezetként, mint amennyit kiadtak - tehát rendkívül alacsony kockázatú. A Strike Card lenne az első valóban Bitcoin-fedezetű hitelkártya. Ez lehetővé tenné, hogy a Bitcoin-odon élj, a hitelkereteden élj, és ne csak számlafizetésre használd, hanem valóban költhess vele a mindennapi életben. Jack azt kéri a követőitől, hogy osszák meg a véleményüket: valóban használnák-e ezt a kártyát, vagy inkább maradnának a jelenlegi American Express vagy más kártyájuknál? A visszajelzések alapján döntik majd el, hogy érdemes-e befektetni a fejlesztésbe. És végül, 2026-ban lehetővé teszik majd a kedvezményezett hozzáadását a Strike számlákhoz - bár Jack elismeri, hogy van néhány jogi akadály, amit még le kell küzdeniük. A Lava ügy: az iparág integritásának védelme Jack ezután rátér egy kellemetlen témára: a Lava ügyre. Sokan kérdezték, miért beszélt Jack kritikusan a Lava-ról az X-en, és egyesek azt gyanították, hogy versengés vagy féltékenység áll a háttérben. Jack határozottan tisztázza: semmi köze versengéshez. A Lava bejelentette, hogy 200 millió dollárt "gyűjtött", de ez valójában adósságfinanszírozás kölcsönök finanszírozására, nem befektetés a cégbe. Ha a Strike ugyanígy kommunikálna, akkor milliárdokat "gyűjtöttek" volna - a Strike volumene idén meghaladja a 10 milliárd dollárt. Szóval Jack semmiképp nem féltékeny egy startupra. Jack aggályai konkrétak és súlyosak: a Lava azt állította, hogy 100 millió dollár értékű új kölcsönt bocsátott ki két nap alatt. De az on-chain adatok azt mutatják, hogy a cég életében összesen soha nem kapott több mint 50 millió dollár fedezetet. 50%-os LTV (loan-to-value) arány mellett ez maximum 25 millió dollár kibocsátott kölcsönt jelenthet, de reálisan valószínűleg csak 10-20 milliót. Akkor honnan jön az a 100 millió? Az önrendelkező (non-custodial) státuszról letétire (custodial) váltottak anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyfelekkel, és úgy tűnik, feltételezik, hogy nincs jogi kötelezettségük. És a New York-i megfelelőség kérdése is felmerül - New York államnak nagyon szigorú szabályai vannak, és ha nem tartod be őket, le tudják zárni az egész cégedet. Jack konkrét kérdéseket tesz fel: hogyan mentetek át önrendelkezésrőé letéti státuszra? Milyen pénzügyi engedélyeitek vannak? És hogyan csináltatok 100 millió dollár értékű kölcsönt, ha csak 50 millió dollár fedezetetek volt összesen a cég teljes életciklusa alatt? Jack szerint ezek alapvető, egyszerű kérdések, amikre azonnal választ kellene tudni adni. De ehelyett a Lava csapata rengeteg időt tölt a termékük promótálására és más szereplők bírálatára, miközben ezekre a kérdésekre nem válaszolnak. Jack egyértelművé teszi: ha valahogy a Lava talált egy módot arra, hogy mindannyian letéti státuszban működhessünk szabályozás nélkül, az valóban nagyszerű lenne. A Cash App és a Strike örömmel fogadná ezt az innovációt. De egyik piaci szereplő sem gondolja, hogy ez valódi innováció - egyszerűen nem tudják, mi történik a háttérben. És ezért kérdéseket tesznek fel. Jack záró gondolata erőteljes: feladatunk, hogy távol tartsuk a Sam Bankman-Fried-szerű karaktereket ettől a tértől. Ha mi nem tesszük meg, senki nem fogja - nincs olyan irányító testület, akit azért fizetnének, hogy felügyeljen. Mi, az iparág szereplői vagyunk a páncél, ami védi a Bitcoin ökoszisztémát. Záró gondolatok: Jack bullish álláspontja A Bitcoin éppen 106 040 dolláron áll, körülbelül 15%-kal az október 6-i történelmi csúcs alatt. Jack bullish skáláján 1-10-ig, ahol a 10 olyan, mint a Bitcoin 2017 decemberében, most 3-4-es szinten van. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bearish lenne - csak azt jelenti, hogy a dolgok sokkal vadabbá fognak válni, mielőtt az igazi csúcsra érnénk. Jack központi tézise egyszerű és erőteljes: a 100 000 dollár az új padló. Amit az emberek nem fognak fel, az az, hogy ami még egy évvel ezelőtt történelmi csúcs volt, az most már a legalacsonyabb szint, amire a Bitcoin visszaesik a likviditási válság kellős közepén. És Jack szerint reális, hogy a Bitcoin 500 000 dollárra is eljuthat ebben a ciklusban. Miért ennyire bikás? Mert a Bitcoin az egyetlen szabad piac, ami maradt a világon. Nem lehet csalni vele, nem lehet manipulálni. A Bitcoin az igazság gépezete - megmutatja a valóságot, nem pedig a kormányok és központi bankok által eltorzított verziót. A pénzügyi rendszer összes csöve törött, és Jack részletesen bemutatta, hogy ez nem vélemény, hanem tény. Matematikailag törvényszerű a pénznyomtatás - nincs más út. A politikusoknak újra kell választatniuk magukat, és ehhez stimulusokra van szükség. A Bitcoin mindezeket a jeleket már most érzékeli és reagál rájuk. A fiatal generáció válsága drámai: 41% alulfoglalkoztatott, történelmi leépítési számok, amelyek túlszárnyalják mind a 2008-as válságot, mind a 2020-ast. A fogyasztói bizalom 25 éves mélyponton van. És ha aranyban vagy Bitcoinban méred a világot, akkor látod, hogy ez a generáció valódi válságon megy keresztül. Ez radikalizációhoz vezet - lásd Zuhanni Marden győzelmét New Yorkban. Jack megoldása személyes és világos: Bitcoin. Nem tudja, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tud - nem ő lesz az. Ideje és energiája kriptográfiával van védve. Kilépett a rendszerből. És a Bitcoin Standard világában, ahol élni akar, az élet fokozatosan olcsóbbá válik, nem pedig drágábbá - pont az ellenkezője annak, amit a fiat rendszer produkál. Jack továbbra is építi a Strike-ot és a Twenty One-t (melyről nem sokat mondhat, de jól halad az engedélyezési folyamata), hogy a Bitcoint a hagyományos pénzügybe vigye, és valódi, használható eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyekkel megvédhetik magukat ebben a rendszerben. És mint mondja: ez nem a végállomás, hanem csak a kezdet. https://www.youtube.com/live/D5MLR4Pmr-E

A Twitter felvásárlásának harmadik évfordulója alkalmából Elon Musk vendégként csatlakozott az All-In podcasthoz, ahol mélyreható beszélgetés alakult ki a platform fejlődéséről, a mesterséges intelligencia jövőjéről, az önvezető járművekről és az energiakérdésről. X (TWITTER) PLATFORM: HÁROM ÉV ALATT ELÉRT EREDMÉNYEK A szólásszabadság visszaállítása Musk három évvel ezelőtt, Halloween idején vette át a Twittert azzal a céllal, hogy megállítsa a "woke elmevírus" terjedését és visszaállítsa az igazság létezését a platformon. A felvásárlás óta jelentős eredményeket értek el a szólásszabadság terén. Közösségi jegyzeteket (Community Notes) vezettek be, és integrálták a Grok mesterséges intelligenciát, amely bármely bejegyzésről képes elemzést készíteni. Az All-In podcast résztvevői külön kiemelték és méltatták Elon Musk erőfeszítéseit a szólásszabadság megvédéséért, és hangsúlyozták, hogy ez a Twitter felvásárlásának legfontosabb öröksége. David Sacks különösen részletesen foglalkozott ezzel a témával. Három évvel ezelőtt olyan jelentős személyiségeket tiltottak ki a platformról, mint Donald Trump elnök, Jordan Peterson, Jay Bhattacharya és Andrew Tate. Elon visszaállította ezeket a fiókokat, "kiszabadítva a szólásszabadság rossz fiúit". Az explicit tiltásokon túl egy kiterjedt árnyékeltiltási (shadowbanning) rendszer működött, amelyet a platform vezetői évekig tagadtak, még eskü alatt is. A Twitter kifejlett eszközkészletet hozott létre erre a célra, jelölőnégyzetekkel ellátott rendszerekkel a fiókok láthatóságának csökkentésére. A dominóhatás: más platformok is változtattak Kritikus fontosságú hatás: miután a Twitter kilépett a cenzúra karteljéből, a többi közösségi média platformnak is mérsékelnie kellett a saját cenzúrázási gyakorlatát. Hirtelen nyilvánvalóvá vált, hogy mit csinálnak a többi platformon is, így kénytelenek voltak változtatni. Elon szerint talán némi elismerést is érdemelnek azért, hogy úgy érezték, most már van "légvédelmi fedezet" ahhoz, hogy jobban hajoljanak a szólásszabadság irányába. A többi közösségi média vállalatnál továbbra is sok árnyékeltiltás és manipuláció folyik, de már jóval kevesebb, mint korábban. Kormányzati beavatkozás feltárása Elon példa nélküli módon nyilvánosságra hozta a Twitter-fájlokat, teljes hozzáférést adva újságíróknak a platform belső e-mailjeihez, anélkül, hogy a vállukon ülve felügyelné őket. Kiderült, hogy az FBI 80 ügynökkel dolgozott a platformmal, akik tartalom-eltávolítási kéréseket nyújtottak be, és aktívan részt vettek a tiltásokban és a cenzúrázásban. Az amerikai Képviselőház meghallgatásokat tartott az ügyben, és sok minden nyilvános jegyzőkönyvvé vált. A Twitter-fájlok valóban a Twitter valós fájljai voltak – belső e-mailek és Slack-üzenetek, amelyek egyértelműen megerősítették ezeket a gyakorlatokat. Egyesek a baloldalon még mindig úgy gondolják, hogy ez kitaláció, holott ezek egyszerűen a Twitter belső dokumentumai. Jelenlegi szabályzat A platform jelenlegi szabályzata egyszerű: minden országban betartják a helyi törvényeket. Ha egy ország nem rendelkezik szólásszabadsági törvényekkel, akkor sem erőltethetik rájuk a szólásszabadságot, mert akkor blokkolnák a platformot az adott országban. Különösen problémás helyzetbe kerültek Brazíliában, ahol egy bíró egyenesen törvénysértésre utasította őket, ráadásul némaparancsot is kiadott, vagyis nem beszélhettek arról, ami történik. A platformot egy időre teljesen letiltották Brazíliában. A cenzúra egyre növekvő kategóriái David Sacks hangsúlyozta, hogy az emberek elfelejtik, milyen rossz volt a helyzet három évvel ezelőtt. A cenzúra nem csak a COVID-ról szólt. A "tartalommoderálás" – ami az orwelli eufemizmusok egy másik példája a cenzúrázásra – egyre több kategóriára terjedt ki: nemekre, sőt még az éghajlatváltozásra is. A gyűlöletbeszéd definíciója folyamatosan bővült. Egyre több embert tiltottak ki vagy shadowbannoltak, és egyre több dologról nem lehetett beszélni. Ez a cenzúra vágtatva erősödött, és folytatódott volna, ha Elon nem dönt a Twitter megvásárlásáról és megnyitásáról. AZ ALGORITMUS FEJLŐDÉSE ÉS A GROK INTEGRÁCIÓ Technikai kihívások A régi Twitter-heurisztikák fokozatos törlése során kiderült, hogy az egyik hiba kompenzálta a másikat. Amikor az egyik oldali hibát javították, a másik probléma hirtelen láthatóvá vált – mint amikor egy bonyolult gépezetből kihúznak egy apró fapálcikát, és az egész összeomlik. Az algoritmus túlságosan erősen reagált a felhasználói interakciókra. Ha valaki kedvencnek jelölt vagy válaszolt egy bejegyzésre, azonnal hatalmas mennyiségű hasonló tartalmat zúdított rá a rendszer. Olyan volt, mintha megkóstoltál volna valamit, és a rendszer azonnal három teli tányérral kényszerítene, háromszoros adagot tömne beléd. A Grok szerepe A Grok naponta 100 millió bejegyzést olvas el a platformon (csak angolul, más nyelveken még többet). A rendszer kezdetben a legnépszerűbb 10 millió bejegyzést dolgozza fel, majd később az egész 100 milliót. Ez a feladat körülbelül 50 ezer H100 GPU-t igényel – ez olyan munka, amit emberek soha nem tudnának elvégezni. Szemantikus keresést vezetnek be, ahol egyszerű, természetes nyelvű kérdésekkel lehet keresni, és a rendszer minden releváns tartalmat megtalál – legyen az szöveg, kép vagy videó. Bármely bejegyzés mellett ott van a Grok ikon – egyetlen kattintással elemzést kérhet bárki, és a rendszer végigkutatja az internetet, hogy pontos választ adjon. Tovább is lehet menni a nyúlüregben, és bármennyi további kutatást és alapos vizsgálatot lehet kérni. Musk szerint ez az X célja: a legjobb igazságforrás lenni a bolygón, messze a legjobb. Olyan hely, ahol minden nézőpontot meghallgatsz, de ezeket a nézeteket korrigálják az emberi szerkesztők közösségi jegyzetekkel, valamint a Grok elemzésével. GROKIPEDIA: A WIKIPÉDIA ALTERNATÍVÁJA Hogyan készült? A Grok legújabb verzióját "maximálisan igazságkereső" módon képezték ki, kiváló kritikai gondolkodási képességgel. A rendszer képes bármely érvet axiómaelemeire bontani, értékelni azok valószínű igazságtartalmát, ellenőrizni, hogy nem ellentmondásosak-e, és megállapítani, hogy a következtetés logikusan következik-e az axiómákból. A Grokot alapvetően rengeteg kritikai gondolkodásra képezték ki, amíg igazán jó lett ebben. Ezt követően a Grok átnézte a Wikipedia legnépszerűbb egymillió cikkét, és módosította, kiegészítette vagy törölte a tartalmat. A rendszer az egész nyilvánosan elérhető internetet átkutatta, kijavította a hibákat, és jelentősen több kontextust is hozzáadott. Miért jobb a Wikipédiánál? A propaganda lényege gyakran az, hogy technikailag igaz tényeket állítanak, de ezek nem reprezentálják megfelelően a teljes képet egy személyről vagy eseményről. A Grokipedia ennél sokkal átfogóbb és pontosabb leírásokat nyújt. A Wikipedia problémája, hogy gyakran azok az emberek szerkesztik, akiket valaki kirúgott, vagy akikkel üzleti vitában állt. Az oldal lassan azzá a hellyé válik, ahol mindenki, aki gyűlöl valakit, elhelyezi a saját verzióját az eseményekről. Ráadásul mindez 50 fő névtelen szerkesztő döntésétől függ, akik eldöntik, mi kerülhet fel és mi nem. A podcast résztvevői is beszámoltak arról, hogy a Grokipedia-cikkek ötször-hatszor hosszabbak voltak az ő életrajzuknál, sokkal reprezentatívabbak, és a hangsúlyok is pontosabbak voltak. Ez még csak a 0.1-es verzió – a készítők szerint a végleges 1.0-s változat tízszer jobb lesz. A Grokipedia nem csupán egy kicsit jobb a Wikipédiánál, hanem százszor jobb lesz. Nemcsak pontosabb és átfogóbb, hanem képeket és videókat is fog tartalmazni, amelyeket a Grok Imagine hoz létre a szöveg alapján – magyarázó videókat bármilyen témáról. Bármely részletet ki lehet emelni, és a Grokot azonnal meg lehet kérdezni róla. A Grokipedia vírusszerűen terjedt el az indulás után, és Elon biztos abban, hogy nagyon jól fog teljesíteni, mert alapvetően jobb termék, mint a Wikipedia – jobb információforrás. Hogyan versenyezhet a Google-lal? Kezdetben, amikor beírtad a Google-be, hogy "Grokipedia", a rendszer megkérdezte: "Wikipédiára gondoltál?" – és egyáltalán nem hozta fel a találatok között. Musk SMS-t küldött Sundar Pichai-nak a Google-től, és azóta már jobban működik. A Grokipedia akkor fog természetes módon emelkedni a Google rangsorában, ha az emberek sokat megosztják, más weboldalak hivatkoznak rá, a közösségi médiában posztolnak róla, és amikor keresési eredményekben megjelenik, az emberek rákattintanak. Ha elolvasol egy Grokipedia-cikket egy olyan témáról vagy személyről, amiről/akiről sokat tudsz, és látod, hogy "wow, ez sokkal jobb, mint a Wikipedia" – átfogóbb, pontosabb, semleges a torzított helyett –, akkor tovább fogod küldeni ezeket a linkeket, mondván: "Ez valójában a jobb forrás." OPENAI PER ÉS A NYÍLT FORRÁSKÓD ÁRULÁSA Az eredeti cél és a teljes 180 fokos fordulat Az OpenAI-t eredetileg kifejezetten nyílt forráskódú nonprofit szervezetként hozták létre – ez pontosan így szerepelt az alapító dokumentumokban. A dokumentumok explicit módon kimondták, hogy egyetlen tisztviselő vagy alapító tag sem részesülhet pénzügyi haszonból. A Wayback Machine segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az OpenAI weboldala végig "open source nonprofit" (nyílt forráskódú nonprofit) feliratot viselte, egészen addig, amíg világossá nem vált, hogy óriási pénzeket lehet keresni vele. Ekkor hirtelen kezdték átértelmezni a nevet, próbálva az "open" (nyílt) jelentését "mindenki számára nyitott"-ra változtatni, holott mindig is nyílt forráskódot jelentett. Ma az OpenAI teljesen zárt forráskódú és maximális profitra törekszik. Musk szerint a cégnek át kellene neveznie magát "ClosedAI for Maximum Profit"-ra (Zárt MI a Maximális Profitért). A forráskód olyan szorosan védett, mint a Fort Knox aranytartaléka, és olyan mohón rohannak a bevételek után, mint az éhes farkasok a vacsora-büféhez. Elon Musk szerepe és a per Elon találta ki az ötletet, elnevezte a céget, biztosította az A, B és C finanszírozási körök teljes pénzösszegét, toborozta a kulcsfontosságú személyzetet, és megosztotta velük minden tudását. Ha ez kereskedelmi vállalat lett volna, valószínűleg a cég felét birtokolná – körülbelül 50 millió dolláros kezdeti befektetés egy startupba tipikusan legalább 50%-os tulajdonrészt jelentene. A per várhatóan februárban vagy márciusban kerül esküdtszék elé. Elon szerint hegynyit bizonyíték van arra, hogy az OpenAI teljesen megszegte az alapító dokumentumokban foglaltakat. Az irónia csúcsa Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú modellek jelenleg Kínából érkeznek. A Grok 2.5 nyílt forráskódú modellje is kiváló, és az XAI folyamatosan nyílt forráskódúvá teszi a modelljeit. Az OpenAI állítólagos "nyílt forráskódú" modelljei valójában nem működnek – fügefalevelek, amelyeket senki sem használ a gyakorlatban. Próbáld meg használni az OpenAI legújabb állítólagos nyílt forráskódú modelljeit – nem működnek. Nem ismersz senkit, aki futtatná az OpenAI nyílt forráskódú modelljeit, ugye? Pontosan. TESLA ÉS AZ ÖNVEZETŐ JÖVŐ Minden Tesla már most robotaxi képes Fontos megérteni: minden egyes Tesla, amit most gyártanak, képes önvezető taxiként működni. A különbség csak a megjelenésben van – a Model 3 és Model Y jól néz ki, de nem akarták, hogy a kamerák kilógjanak belőle, ezért diszkréten helyezték el őket. Az előre néző kamerák a visszapillantó tükör mögött vannak, az oldalsó kamerák a külső tükör ismétlőiben, a hátsó kamera a rendszámtábla felett, az átlós kamerák pedig a B-oszlopokban. Mindegyik autóban fejlett MI-számítógép, fejlett MI-szoftver és megfelelően elhelyezett kamerák vannak – csak nem tűnnek fel. Nem akarták, hogy szemölcsökként kiálljanak a karosszériából. Minden gyártott autó hiperintelligens, a kamerák a megfelelő helyeken vannak, csak normálisan néznek ki. A Cybercab A Cybercab egy dedikált termék kormánykerék és pedálok nélkül – ezek úgyis feleslegesek lesznek az önvezető világban. A gyártás 2025 második negyedévében indul, és idővel milliós mennyiségben fogják előállítani. Elon szerint az emberek azt hiszik, hogy vezetni akarnak, de valójában nem. Senki sem gondolta még soha egy Uberben vagy egytaxiban ülve, hogy "tudod mit, bárcsak leállhatnék a telefonozással, hogy átvehessem a vezetést ettől a sofőrtől, és magam vezethetnék". Hányszor gondoltad már ezt magadban? Nulla alkalommal. A podcast egyik résztvevője kitartott amellett, hogy ő vásárolna két Cybercabot kormánykerékkel, mert gyönyörű az autó – tökéletes lenne Model 2-ként is. Hatalmas mozgalom alakult ki az interneten, hogy tegyenek bele kormánykereket. Elon azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez felesleges. 25%-os szavazati jog Elon 25%-os szavazati jogot kért a Teslában, hogy ne lehessen politikai okokból kirúgni – az ISS és Glass Lewis szerinte „corporate ISIS”, mert a részvényesek érdeke ellenében működnek. „Ha nincs meg ez a kontroll, nem építek humanoid robotokat a Teslánál. Ha kirúgnak, az Optimus teljes értéke – a világ legnagyobb potenciális AI-cége – egy másik vállalatnál landol, és a Tesla marad hoppon, én pedig nem dolgozom ingyen másnak.” – mondta. „A 25% nem túl sok, ha esetleg megbolondulnék, a többi 75% még mindig megakadályozhat.” Tanulságok az austini tesztekből Az elmúlt három-négy hónapban viszonylag simán működött a robotaxi rendszer Austinban. A legnagyobb tanulságok a flottakezeléssel kapcsolatosak: meg kellett írni az Uberhez hasonló ride-hailing szoftvert, csak éppen robotautók hívásához. Gyakorlati kihívások: biztosítani kell, hogy ne menjenek egyszerre ugyanahhoz a töltőállomáshoz vagy ugyanarra a kereszteződésre az autók. Meg kell oldani, hogy csúcsidőben és csendes időszakokban mit csináljanak – körözzenek-e a környéken, vagy keressenek parkolóhelyet? Figyelni kell a kopott útjelzésekre – például egy fogyatékosoknak fenntartott parkolóhely felirata kifakult, az autó azt gondolja "ó, szabad parkolóhely!", beáll, és büntetést kap. Szűk parkolóhelyeknél az autó azt gondolja "be tudok férni, képes vagyok rá", de ha csak 7-8 centiméter van mindkét oldalon, akkor senki sem tud kiszállni. Minden város, minden repülőtér különböző szabályozással rendelkezik, eltérő szintű aprólékossággal. San Jose repülőtéren például a robotautónak távoli hívást kell kezdeményeznie a repülőtér szervereinek, hogy automatikusan kifizesse az ötdolláros díjat minden egyes lerakáskor – a robotautónak fel kell hívnia a repülőtér szervereit és megmondania: "Most éppen valakit teszek le a repülőtéren, terheljétek meg a hitelkártyát öttel." Rengeteg ilyen apró furcsa dolog van, de egyben vicces is – a robotautó hív egy szervert, hogy fizessen. 2025 vége előtt várhatóan már biztonsági felügyelő nélkül fognak autók közlekedni Austinban – valószínűleg decemberben. Az év végéig körülbelül ezer autó vagy több lesz a San Francisco-öböl térségében, és 500 vagy több az austini régióban. Hamarosan rendkívül normálissá válik majd, hogy autók közlekednek anélkül, hogy bárki lenne bennük. A biztonsági kérdés Musk rendkívül óvatos a biztonsággal kapcsolatban. Egyetlen baleset is világszerte címlapokon lenne, különösen ha Tesláról van szó – sokkal keményebben bírálnák, mint például a Waymo-t. Nem mindenki a sajtóban az ő barátja – ez talán már feltűnt. Ezért jelenleg biztonsági felügyelő ül minden autóban, aki valójában semmit nem csinál, csak figyel. Sokan bírálták Elont ezért, de ez egyértelműen a helyes döntés. Nincs szégyen a biztonsági felügyelet játékban – különösen az Uber és a Cruise korábbi súlyos balesetei után. BILL GATES FORDULATA ÉS AZ ENERGIAKÉRDÉS Bill Gates meglepő klímafordulata Bill Gates nemrég egy emlékezetes feljegyzést tett közzé, amely felkavarta az állóvizet. Lényegében 180 fokos fordulatot vett a klímakérdésben, és azt sugallta, hogy talán nem kellene ezt a legfontosabb prioritásként kezelni. A podcast résztvevői tréfásan megjegyezték: "A klíma meleggé vált" – vagyis a klímavédelem "woke-ká" vált, és most már túl van rajta? Vajon azért, mert adatközpontot kell építenie Sam Altmannek az Azure-ön? Nem világos, miért változtatott álláspontot. Elon személyes élménye Gatessel Elon megosztott egy meglepő történetet Gates tudományos ismereteiről. Gates meglátogatta a Tesla austini gigagyárát, és azt mondta Elonnak, hogy lehetetlen nagy hatótávolságú elektromos kamionokat gyártani. Elon válasza: "De nekünk vannak ilyenjeink. Vezetheted őket. A Pepsi pont most használja őket." Gates: "Nem, nem, ez nem működik." Elon köpni-nyelni nem tudott, majd megpróbálta pontosítani: "Akkor biztos a wattóra/kilogramm akkumulátor-energiasűrűséggel nem értesz egyet. Úgy gondolod, talán nem tudjuk elérni az akkumulátor energiasűrűségét, vagy a wattóra/mérföld a kamionnál túl magas, és amikor ezt a két számot kombinálod, a hatótávolság alacsony. Szóval melyik számot gondolod, hogy rosszul tudjuk, és szerinted mi a helyes szám?" Gates egyetlen számot sem tudott. Elon: "Akkor nem tűnik-e korainak azt a következtetést levonni, hogy a hosszú hatótávolságú kamion nem működhet, ha nem ismered sem az akkumulátor energiasűrűségét, sem a kamion-alváz energiahatékonyságát?" Ez különösen meglepő valakitől, aki az egyik legnagyobb technológiai vállalatot alapította a világon, és akiről az ember azt hinné, hogy nagyon erős a természettudományokban. De Elon személyes beszélgetései alapján Gates valójában nem erős a természettudományokban. A valóság középúton van Az éghajlatváltozás két szélsősége – a teljes tagadás ("egyáltalán nem létezik") és a szélsőséges riogatás ("Rio 5 éven belül víz alatt lesz") – egyaránt téves. Egyikük sem igaz. A valóság az, hogy a CO2-koncentráció az atmoszférában objektíven mérhető. Bárki vásárolhat egy 50 dolláros CO2-mérőt az Amazonról, és saját maga megmérheti. A koncentráció évente 2-3 ppm-mel (parts per million – milliomodrész) emelkedik. Ha továbbra is milliárd, majd végül billió tonna szenet szállítunk a föld mélyéből a felszínre (légkörbe és óceánokba), akkor meg fogjuk változtatni az atmoszféra és az óceánok kémiai összetételét. Egyszerűen meg fogod változtatni. Ez fizikai tény. Elon becslése: legalább 50 évünk van, mielőtt ez komoly probléma lenne. Nem gondolja, hogy van 500 évünk, de valószínűleg van 50 évünk. Tehát ha a helyes nagyságrendet akarjuk megtalálni, az éghajlatváltozás miatti aggodalom szintje 50 év nagyságrendjében van. Egyértelműen nem 5 év, és valószínűleg nem is 500. A helyes megközelítés Elon szerint a helyes lépés valójában az ésszerű lépés: hajlani a fenntartható energia irányába, hajlani a napenergia és a napelem-akkumulátor jövő irányába, és általában olyan szabályokat felállítani a rendszerben, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Nem kellenek hatalmas támogatások, de akkor az olaj- és gáziparnak sem kellene hatalmas támogatásokat kapnia. Az olaj- és gázipar óriási adókedvezményeket élvez, amelyeket még támogatásnak sem tekintenek, mert ezek a dolgok sok esetben 80 éve léteznek. De ha egy iparágnak speciális adófeltételei vannak, amelyek más iparágaknak nincsenek, Elon azt támogatásnak nevezi. Nyilván az is. De olyan régóta élvezik őket az olaj- és gáziparban, hogy már nem is gondolnak rájuk, mint támogatásra. A helyes cselekvési mód természetesen az lenne, hogy minden iparágból eltávolítják a támogatásokat. De a politikai valóság az, hogy az olaj-, gáz- és szénipar nagyon erős a republikánus pártban, míg a demokrata pártban nem. Így nem fogjuk látni egyetlen apró támogatás eltávolítását sem az olaj-, gáz- és széniparból. Sőt, az utóbbi nagy törvénycsomagban néhány új támogatást is kaptak, és közben a fenntartható energiát támogató ösztönzők hatalmas számát távolították el – bár Elon szerint egyébként néhány ösztönző túlzásba vitte. A NAP ELKÉPESZTŐ EREJE Az alapvető tények A Nap a Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki. A Jupiter kb. 0,1%, minden más pedig a maradék 0,1%-ban van – a Föld még ennél is sokkal kevesebb. Ha elégetné az egész Naprendszer összes tömegét, a Nap által termelt teljes energia még mindig 100%-ra kerekítene. Még ha két újabb Jupitert is idevarázsolt valahonnan és elégetné őket, a Nap energiatermelése még mindig 100%-ra kerekítene. Akár teleportálhatnál két további Jupitert a Naprendszerünkbe valahonnan máshonnan, elégetve őket, és a Nap még mindig 100%-ra kerekítene. Amíg 99,6%-on vagy, addig 100%-ra kerekítesz. Talán ez ad némi perspektívát arról, miért számít tényleg a napenergia. A Kardashev-skála Amint nagyobb léptékben kezdünk gondolkodni, mint egy Kardashev-skála civilizációknál, nagyon-nagyon nyilvánvalóvá válik. Egyébként Elon nem mond semmi újat – bárki, aki fizikát tanult, már nagyon régóta tudja ezt. Azt hiszi, egy orosz fizikus az 1960-as években kitalálta ezt az ötletet, mint a civilizációk osztályozásának módját. Kardashev 1. szint: a bolygód energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 2. szint: a csillagod energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 3. szint: a galaxisod energiájának nagy részét hasznosítod. Jelenleg optimista becslés szerint is csak a Kardashev 1. szint 1%-án vagy néhány százalékán tartunk. Amint a Kardashev 2. szintre lépsz, ahol a Nap erejéről beszélsz, akkor valójában azt mondod, hogy minden napenergia, és minden más csak zajban van. A Nap nagyjából egymilliárdszor vagy jóval több mint egymilliárdszor több energiát termel, mint amit a Föld összesen felhasznál. Fúziós reaktorok a Földön Sokan kérdezik: miért ne építenénk fúziós reaktorokat a Földön? Musk véleménye szerint ez valójában nem olyan nehéz probléma. Szeretné tisztázni: a véleménye a fúziós reaktorok létrehozásáról a Földön az, hogy ez valójában nem nehezen megoldható probléma. Ez egy kicsit nehéz – nem teljesen triviális, de ha egyszerűen felnagyítod a tokamak reaktort, annál nagyobbra, minél nagyobbra építed, annál kisebb lesz a probléma. Van egy felület/térfogat arány kérdés, ahol próbálsz egy nagyon forró magot fenntartani, miközben van egy fal, amely nem olvad meg. Hasonló probléma van a rakétamotoroknál is – szuperforró mag van a rakétamotorban, de nem akarod, hogy a rakétamotor kamrafala megolvadjon. Tehát van egy hőmérséklet-gradiens, ahol nagyon forró a közepén, és fokozatosan elég hideg lesz, amire elérsz a kerületet, a kamrafalakat a rakétamotorban, ahol az nem olvad meg, mert csökkentetted a hőmérsékletet, és van egy hőmérséklet-gradiensed. Tehát ha egyszerűen felnagyítod a tokamak fánk-reaktort és javítod a felület/térfogat arányt, az sokkal könnyebbé válik, és Musk véleménye szerint abszolút – bárki, aki megnézi a matematikát – csinálhatsz egy reaktort, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. És minél nagyobbra építed, annál könnyebb. A végső határértékben van egy óriási, gravitációsan összezárt termonukleáris reaktorunk – a Nap. Amely nem igényel karbantartást és ingyenes. Miért kellene egy aprócska, alig észrevehető mini-Napot építenünk a Földön, amikor van egy óriási, ingyenes az égen? Ha az emberek szórakozni akarnak reaktorokkal, rendben, szórakozzanak reaktorokkal. De ez nem komoly vállalkozás a Naphoz képest – inkább csak egy szórakoztató tudományos projekt, hogy csinálj egy termonukleáris reaktort, de ez nem komoly törekvés a Naphoz képest. Napenergia a gyakorlatban Még a Földre érkező napenergia is – és csak nagyon kis töredékszázaléka éri el a Földet a Nap által termelt energiának – körülbelül egy gigawatt négyzetkilométerenként, vagy nagyjából 2,5 gigawatt négyzetmérföldenként. Ez sok. A kereskedelmi forgalomban kapható panelek körülbelül 25%-os, majdnem 26%-os hatékonyságúak. Ha 80%-os telepítési sűrűséget feltételezünk – sok helyen 80%-os telepítési sűrűséget lehet elérni –, akkor hatékonyan körülbelül 200 megawatt négyzetkilométerenként áll rendelkezésre. Ehhez akkumulátorokat kell párosítani a folyamatos energiaellátáshoz, bár éjszaka sokkal kevesebb energiát használunk, így valójában kevesebb akkumulátorra van szükség, mint gondolnánk. Egy durva, könnyen megjegyezhető szám: körülbelül egy gigawattóra négyzetkilométerenként naponta – ez nagyjából helytálló. Mi a Föld? Érdekes tények: ha tömegarány szerint nézzük, miből áll a Föld, a legtöbb ember nem tudná megmondani. Valójában vas. Musk szerint 32% vas, 30% oxigén, és minden más a maradék százalékban van. Alapvetően egy rozsdás golyóscsapágy vagyunk, rengeteg szilíciummal a felszínen homok formájában. A vas-foszfát lítium-ion cellák esetében: a vas rendkívül gyakori – a leggyakoribb elem a Földön, még a kéregben is. A foszfor is nagyon gyakori. Az anód szénből van, az is gyakori. A lítium szintén gyakori. A matematika egyszerű A Tesla elvégezte a matematikát és publikálta – bár senki sem nézte meg. A Tesla weboldalán van, és azt mutatja, hogy teljesen elláthatod energiával a Földet napelempanelekkel és akkumulátorokkal, és nincs hiány semmiből. Kína hatalmas előnye Kína hihetetlen munkát végez a napelem-gyártásban – tényleg elképesztő. Jelenleg körülbelül 1,5 terawatt éves napelemgyártási kapacitással rendelkeznek. Musk szerint ez óriási szám. Az Egyesült Államok átlagos éves energiafogyasztása csak fél terawatt. Gondolj bele egy pillanatra: Kína napelem-kibocsátási maximális kapacitása 1,5 terawatt évente. Az USA állandó energiafelhasználása fél terawatt. Természetesen redukálni kell – ha évente 1,5 terawatt napelemet gyártasz, azt akkumulátorokkal kell párosítani, figyelembe venni az éjszaka-nappal különbségeit, azt a tényt, hogy a napelem nem mindig közvetlenül a Napra mutat, ilyesmi. Tehát oszthatod nagyjából öttel, hogy megkapd az állandó kimenetet. De ez még mindig azt jelenti, hogy Kína képes olyan napelempaneleket gyártani, amelyeknek az állandó kimenete nagyjából kétharmada az egész USA gazdaságának minden forrásból származó kimenetének. Ez azt jelenti, hogy csak napenergiával Kína 18 hónap alatt elegendő napelemet tud gyártani az Egyesült Államok teljes villamosenergia-ellátásához. Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú MI-modellek jelenleg általában Kínából származnak. A sors szereti maximalizálni az iróniát. ÖSSZEGZÉS A beszélgetés rávilágít arra, hogy Elon Musk a Twitter/X felvásárlásával nemcsak megmentette a szólásszabadságot a platformon, hanem óriási adatforrást is teremtett az XAI számára. Az All-In podcast csapata külön hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság megvédése a felvásárlás legfontosabb öröksége, és Elon erőfeszítései arra kényszerítették a többi közösségi média platformot is, hogy mérsékelje manipulatív algoritmusait és cenzúrázási gyakorlatát. A Grok és a Grokipedia fejlesztése azt mutatja, hogy az igazságkeresés és a valódi, átfogó információk terjesztése továbbra is központi cél marad. A platform célja, hogy a világ legjobb igazságforrása legyen, ahol minden nézőpont meghallgatásra kerül, de ezeket korrigálják a közösségi jegyzetek és a Grok elemzései. Az OpenAI története élő figyelmeztetés arra, hogyan fordulhat a teljes ellentétébe egy eredetileg nemes célú kezdeményezés – a nyílt forráskódú, nonprofit szervezetből teljesen zárt, profitmaximalizáló vállalat lett. A per 2026 elején kerül esküdtszék elé, és Elon szerint hatalmas mennyiségű bizonyíték van az alapító elvek megsértésére. A Tesla önvezető technológiája gyorsan fejlődik, ugyanakkor Elon óvatosan és felelősségteljesen halad a biztonság érdekében. Minden gyártott autójuk már ma is képes önvezető taxiként működni, és a Cybercab 2026 második negyedévében indul. A következő hónapokban már biztonsági felügyelő nélkül is közlekedhetnek autók Austinban, és hamarosan teljesen normálissá válik, hogy senki által nem vezetett járműveket látunk az utakon. Az energiapolitikával kapcsolatos nézetei kristálytiszták: a napenergia az egyetlen valódi, hosszú távú megoldás. A Nap a Naprendszer energiájának 99,8%-át adja, és akármit is teszünk a Földön – akár fúziós reaktorokat építünk –, az csak aprócska töredéke annak, amit a Nap már most ingyenesen ad. A technológia már ma is versenyképes, sőt sokszor olcsóbb is, mint a hagyományos energiaforrások. Bill Gates meglepő fordulata a klímakérdésben jelzi, hogy talán a túlzott aktivizmus és a "woke" hozzáállás kezd háttérbe szorulni, és helyet ad a racionális, tudományos megközelítésnek. Elon kb. 50 éves időablakot lát a komoly problémák előtt. A következő évek megmutatják, hogy ezek a víziók hogyan válnak valósággá a gyakorlatban, de Elon múltbeli teljesítménye alapján érdemes komolyan venni, amit mond – még ha elsőre lehetetlennek is tűnik. Három évvel a Twitter felvásárlása után világos, hogy alapvető változásokat hozott a szólásszabadságban, és ez csak a kezdet.

A Tesla éves részvényesi találkozójának első 55 perce a hivatalos nyitányt és a szavazási eredményeket foglalta magába, majd Elon Musk lépett színpadra táncoló Optimus-robotokkal, és bejelentette, hogy ezennel nem új fejezet, hanem új könyv kezdődik a Tesla életében. Az FSD és az Autopilot együtt 10x biztonságosabb, mint az átlagos amerikai sofőr (6,8 millió mérföldenként 1 baleset), milliárd mérföldnyi adattal alátámasztva. Hónapokon belül (FSD v14.3) elérhetik a felügyelet nélküli megbízhatóságot, ami megnyithatja az utat a szabályozási jóváhagyás előtt. A humanoid Optimus lesz minden idők legnagyobb terméke, melynek gyártása 2026-ban indul (Optimus: 1M/év Fremontban, Cybercab: áprilistól Austinban, Semi: volumen Nevadában). Az AI5 chip ~harmad akkora fogyasztással működik majd, mint a Blackwell, kifejezetten a Tesla AI szoftverre optimalizálva, és már fejlesztik az AI6-ot, ami dupla teljesítményt hozhat kevesebb mint egy év alatt. A Tesla már építi a legnagyobb Kínán kívüli lítium-finomítót Corpus Christiben (Texas), és Elon szerint valószínűleg meg kell építeniük egy óriási chipgyárat (Tesla Terafab), mert a beszállítók nem győzik a tempót. A "fenntartható bőség" korszaka köszönt be robotokkal, autonóm taxikkal és végtelen lehetőségekkel. A kérdezz-felelek szekcióban többek között felmerül a Roadster 2 áprilisi bemutatója (Elon: „legizgalmasabb termékdemo ever”), valamint Optimus és Tesla járművek lehetősége a Hold/Mars bázisokon. https://www.youtube.com/live/VGPlvmMjPtE?si=lPCAqsr9lbrYJric&t=3325

1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió felhasználó számára volt elérhető, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben. A cypherpunkok – köztük olyan gondolkodók, mint Timothy C. May, Hal Finney és később Satoshi Nakamoto – hittek abban, hogy a magánélet nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és hogy ezt a jogot csakis a matematika és a kód védheti meg az állami és nagyvállalati beavatkozástól. Ez a kiáltvány nem csupán a múlt üzenete. A Bitcoin, a Lightning Network, a Tor, a Signal – mind ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósulásai. Ma, amikor a kormányok digitális fizetőeszközöket vezetnek be, a bankok megfigyelik az összes tranzakciónkat, és az adataink árucikké váltak, a Cypherpunk kiáltvány aktuálisabb, mint valaha.

Bitcoin Mentor

Cypherpunk kiáltvány

A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság...

A kezdet vége: miért épp most történik minden? Jack Mallers szerint a Bitcoin-történet most lép be abba a szakaszba, amit ő „a kezdet végének” nevez. Ez nem csupán költői fordulat, hanem egy nagyon is kézzelfogható átmenet: a Bitcoin többé nem egy szűk geek-közösség játékszere, hanem egy globális vagyonosztály, amelyben ETF-ek, vállalati kincstárak és egész nemzetállamok vesznek részt. Ha valaki mostanában lép be, már nem mondhatja, hogy „korán van” – de még mindig időben van, mert a fiat rendszer láthatóan recseg-ropog, és a Bitcoin éppen ebből a káoszból táplálkozik. A piaci nyugtalanság valódi okai A Bitcoin ára jelenleg körülbelül 15 százalékkal marad el a néhány héttel ezelőtti csúcsától, és a közösségben erős a frusztráció. Az S&P 500 csúcsok közelében jár, az arany 4300 dollár felett szárnyal, a tech-részvények dübörögnek – minden kockázati eszköz emelkedik, kivéve a bitcoin árfolyamát. Ez a kontraszt különösen fájó, mert közben minden fundamentális jó hír bejött: ETF-beáramlások, intézményi vásárlások, a Genius Act elfogadása, semmilyen regulációs támadás. Akkor miért oldalazik? A válasz egyszerű, de fontos: valaki elad. Méghozzá nem akármilyen mennyiségben. Az elmúlt hetekben hosszú távú tartók – az úgynevezett OG-k – több mint 400 000 Bitcoint dobtak piacra, ami a teljes kínálat közel 2 százalékát jelenti. Korábban ilyen méretű eladás lehetetlen lett volna egy nap vagy egy hét alatt, de az ETF-ek és a vállalati adopció likviditást hozott. Ezért Jack a „Bitcoin IPO-pillanatának” nevezi a mostani helyzetet. Gondoljunk csak az Apple vagy az Amazon tőzsdei bevezetésére: a korai alkalmazottak és befektetők évekig zárták a vagyonukat, aztán amikor végre likvid piac alakult ki, elkezdték realizálni a nyereséget. Házat vettek, autót, kifizették az adósságot, gyerekeiket iskoláztatták. Pontosan ugyanez történik most a Bitcoinnal – és ez nem gyengeség, hanem érlelődés jele. Miért épp most adják el az OG-k? Az eladások mögött nem a Bitcoinba vetett hit elvesztése áll, hanem egy nagyon emberi ok: végre biztonságban érzik magukat. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin-tulajdonosokat debankolták, IRS-auditokkal zaklatták, bűnözőként kezelték. Jack családját is évekig vizsgálták, annak ellenére, hogy minden adót befizettek. Őt magát indoklás nélkül kidobták a JP Morgan bankból, ahol apja évtizedek óta privát ügyfél volt. Most először van olyan amerikai adminisztráció, amely nyíltan támogatja a Bitcoint, és nem fenyegeti a tulajdonosokat. Ezért az OG-k most merik mozgatni a régi coinjaikat – nem azért, mert menekülnek, hanem mert végre léphetnek ki a fényre, vehetnek házat, hajót vagy akár sportcsapatot anélkül, hogy bűnözőnek bélyegeznék őket. A bitcoin árfolyam görbéjén jól látható: minden korábbi ciklus csúcsánál (1200, 20 000, 69 000 dollár) a hosszú távú tartók kínálata csökkent, mert realizáltak. De most, 100 000 dollár felett, a jelentős eladások ellenére az árfolyam nem omlik össze. Ez óriási bika jel: a piac olyan mély, hogy milliárdokat nyel el anélkül, hogy megremegne. Valaki 9 milliárd dollárnyi Bitcoint adott el néhány nap alatt, és az árfolyam alig mozdult – ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A pénzügyi rendszer törése Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer láthatóan megremeg. A Fed quantitative tightening (QT) politikája évek óta szorítja a likviditást, de most elérkeztünk a falhoz. A reverse repo – egyfajta „likviditás-szivacs”, amit a 2008-as válság után hoztak létre, hogy a túlfűtött banki tartalékokat parkolják – teljesen kiürült. Janet Yellen korábban T-bill kibocsátással szívta ki belőle a pénzt, hogy fenntartsa a magas kamatokat anélkül, hogy a rendszer összeomolna, de most már nincs mit kiszívni. Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata egyértelmű: a tartalékok csökkennek, és ha a reverse repo üres, a további QT közvetlenül csap le a banki reservesekre. Már most látjuk a jeleket: az overnight kölcsönzés 50 milliárd dollárra ugrott egy nap alatt, a SOFR ráta 35 bázisponttal a Fed funds felett. Ez pontosan azt az állapotot idézi, mint 2019-ben, amikor a piac majdnem befagyott – és a válasz akkor QE volt, vagyis pénznyomtatás. A Treasury General Account (a kormány bankszámlája) egymillió dollár felett van, de a kormány shutdown miatt nem költi. Ez tovább szárítja a likviditást, és kényszeríti a Fedet, hogy lépjen. Joseph Wang, a Fed egykori kereskedője szerint a fiskális deficit miatt a Fednek évente több száz milliárd dollárral kell bővítenie a mérlegét. A QT vége decemberben jöhet, és utána elindul a pénznyomtatás – akárhogy is nevezik, az dollárgyengítés. Miért bullish Jack ennyire? Összefoglalva: a Bitcoin most éli át a legnagyobb eladási hullámot a hosszú távú tartók részéről, miközben a hagyományos rendszer likviditás nélkül recseg. Ha a Fed újra nyomtat, a kormány költeni kezd, a kamatok zuhannak – a Bitcoin lesz az, amelyik a leggyorsabban reagál. Jack szerint 2026 robbanásszerű év lesz, és ha téved, vállalja a felelősséget. De most, 100 000 dollár felett, minden eladás ellenére, a piac érettebb, mint valaha. A Bitcoin nem csak túléli a fiat rendszer összeomlását – hanem abból táplálkozik. Ezért hívja Jack a mostani időszakot „a kezdet végének”: a fiat valuta infantilis korszaka zárul, és a Bitcoiné éppen csak kezdődik. https://www.youtube.com/live/fBFbEC0IczA

Jack Mallers legfrissebb podcastjában egyetlen nagy gondolat köré építi az egész adást: a világ most éli át a „nagy átárazást” – a fiat pénz végső összeomlását és a Bitcoin diadalát. Nem pusztán árfolyam-ingadozásról van szó, hanem egy egész korszak lezárulásáról, amely 1971 óta tart, amikor Nixon leválasztotta a dollárt az aranyról. Azóta az Egyesült Államok nem termel, nem gyárt, nem teremt valódi értéket – csak nyomtat. Nyomtat pénzt, nyomtat adósságot, és amikor már nem tudja nyomtatni a megoldást, nyomtat narratívát. A „nagy átárazás”: a valóság újrakifejezése Bitcoinban „A dollár nem fog eltűnni jövőre, és talán még egy ideig világvaluta marad – mondja Jack –, de a 1971 utáni rendszer halott. Most minden újra árazódik. És miben? Bitcoinban.” Ez nem költői túlzás. Jack szerint a Bitcoin a pénzromlás legtisztább, legkíméletlenebb tükre. Amikor a világ bizonytalan, amikor a szuperhatalmak blöffölnek, amikor a kormányok hazudnak a számokról – a Bitcoin valós időben reagál. Esik, amikor pánik van. Emelkedik, amikor a blöff összeomlik. „Amikor a Bitcoin 120 ezerről 105 ezerre esett egy nap alatt, sokan pánikba estek. Én azt mondtam: nyugalom, a Bitcoin működik. Mert pontosan azt mutatja, ami történik: két világbirodalom küzd a jövőért, és egyikük sem tud többé blöffölni.” A „nagy átárazás” lényege: a világ nem tudja tovább elkerülni a valóságot. Nem lehet nyomtatni munkahelyeket, nem lehet nyomtatni ritkaföldfémet, nem lehet nyomtatni Kína gyártókapacitását. Csak pénzt lehet nyomtatni – és az elveszíti az értékét. Ezért minden, ami valós, fel fog értékelődni a nyomtatott papírral szemben. És a Bitcoin? Az a legtisztább kifejezése ennek a folyamatnak. „A Bitcoin nem csak pénz. Hanem igazság-gép. Aki birtokolja, birtokolja a valóság egy szeletét egy hazugságokkal teli világban.” A fedezeti alapok harca: mi lesz a jövő biztosítéka? A világ pénzügyi rendszere fedezeti alapra épül – valamire, ami mögé állíthatod az ígéreteidet. Régen ez az arany volt. Aztán az amerikai kincstárjegy. Mára mindkettő meghaladott. * Az arany fizikai, korlátozott, de nincs hálózata. Ahhoz, hogy globálisan működjön, központosítani kell – bankok, kormányok, trezorok kellenek. Már megbukott egyszer. Nem fogja megmenteni a digitális világot. * A kincstárjegy? Az csak papír, mögötte végtelen nyomtatás, végtelen adósság. Nulla kamat, végtelen kockázat. És akkor jön a Bitcoin. „Mi történik, ha a JP Morgan, Amerika legnagyobb, legnemzetibb bankja elfogadja a Bitcoint fedezeti alapként? Mi történik, ha az IBM Bitcoin-őrzési szolgáltatást indít intézményeknek? Mi történik, ha Oroszország szankciók alatt Bitcoinban kereskedik?” Semleges pénz születik. A dollár már nem semleges. Fegyverré vált. Szankciók, olajtilalom, számlazárolások – a dollár ma már nem kereskedelmi eszköz, hanem hatalmi eszköz. De a világ nem akar többé fegyverrel fizetni. „Amikor Putyin azt mondja: »nem gyártunk semmit, csak nyomtatunk, és ezzel zsarolnak bennünket« – akkor igazat mond. És a válasz? Semleges fedezeti alap. Arany. Bitcoin. Olyan, amit senki nem irányít, senki nem nyomtathat, senki nem fagyaszthat be.” Jack szerint ez nem elmélet. Ez már zajlik. * Kína aranyat vásárol, dollárt dobál. * Oroszország Bitcoinban kereskedik. * A JP Morgan, a BlackRock, a stratégiai Bitcoin-tartalékok – mind ugyanazt látják: a jövő fedezeti alapja nem állami, nem nyomtatható, nem manipulálható. „A Bitcoin nem kér engedélyt. Nem kér központi bankot. Nem kér kormányt. 24 órában működik, globálisan hozzáférhető, és senki nem állíthatja le. Ezért lesz a jövő pénze.” Záró gondolat Jack szavaival „Értékeld, hogy választásod van. Satoshi adott nekünk egy mentőcsónakot. Lehetsz tanár, könyvelő, szociális munkás – és mégis részt vehetsz a jövő alakításában. Csak egy privát kulcs kell. A világ most árazódik újra. A dollár túl erős, az arany túl gyenge, a Bitcoin pedig túl olcsó. Gondolkodj önállóan! Ne nyeld le a narratívát! Ne hidd el, amit a CNN, a Bloomberg, a pénzügyminiszter vagy a szomszédod mond! Kérdezz! Olvass! Számolj! Kételkedj! Mert ha nem teszed, a hazugságok fognak dönteni a jövődről. A Bitcoin nem azért létezik, hogy gazdag legyél, hanem azért, hogy szabad legyél. És a szabadság ott kezdődik, hogy saját magad gondolkodsz. A „nagy átárazás” már elkezdődött – és a Bitcoin nyerni fog.” https://www.youtube.com/live/bZvpTAE7NYI

A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el. A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek. A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet. A versengés gyökerei A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos. A tét: A pénzügyi jövő A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál. Hová tart a csata? A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból. Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd? A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.